A Budavári Palotanegyed újjászületését megvalósító Nemzeti Hauszmann-programnak az egykori csodálatos épületek újraalkotása mellett az is feladata, hogy felkutassa és bemutassa városrész évszázados múltjához köthető kulturális örökséget, neves személyiségeket − hangsúlyozta a kiállítás keddi megnyitóján a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos.
Fodor Gergely hozzátette, a Várkert Bazár tárlata is egy ilyen személyiség életébe nyújt betekintést: József nádor 1796-tól egészen 1847-ben bekövetkezett haláláig, több mint fél évszázadig szolgált hivatalában. A főherceg politikusi tevékenysége mellett egyik fő törekvése volt, hogy Pest-Budát modern, külső megjelenésében is rendezett, virágzó fővárossá tegye; városfejlesztési programjának eredményei máig meghatározzák Budapest arculatát. − Ő juthat eszünkbe, amikor a pesti Duna-part csodálatos épületeiben gyönyörködünk, és
ő volt, aki Széchenyivel karöltve tevékeny részt vállalt a Lánchíd felépítésében.
József nádornak köszönhetjük a Ludovika épületét, és Pollack Mihály tervei nyomán a nádor hathatós közbenjárására épülhetett meg a Magyar Nemzeti Múzeum is − idézte fel. Fodor Gergely szerint példaértékű városszépítő tevékenysége során a nádor jelentős figyelmet fordított szűkebb rezidenciájára, a Királyi Palotára és annak környezetére is. Egy tűzvész után az épületet a korra jellemző klasszicista stílusban alakíttatta át, de nevéhez fűződik a királyi kertek nagyszabású fejlesztése is.
A kormánybiztos kiemelte, a Nemzeti Hauszmann-program célja, hogy a Budavári Palotanegyedet úgy adja vissza, ahogyan azt Hauszmann és kortársai meghagyták. Nyáron átadták a látogatóknak a Csikós udvart és a Török kertet összekötő Karakas pasa tornyát, melyben információs pont és kávézó nyílt, és a tervek szerint 2026-ra elkészül a Budavári Palota északi szárnyának helyreállítása is, melynek eredményeként a palota újra nyitott lesz a Szent György tér irányába.
− A munkálatok során visszaállítják a lenyűgöző hauszmanni enteriőröket, az előcsarnokot, a büfétermet és az impozáns, több mint hétszáz négyzetméteres báltermet − fűzte hozzá.
Fodor Gergely emlékeztetett arra, hogy újjászületnek a Palotanegyed eredeti látképét meghatározó épületek is. A Dísz tér délkeleti sarkán ismét látható a Vöröskereszt Egylet egykori székháza, és hamarosan elkészül a Kallina Mór tervezte Honvéd Főparancsnokság épületének megújítása. Itt a városrész látogatóközpontja, kulturális és turisztikai kapuja működik majd, a Szent György tér Tabán felőli oldalán pedig már szerkezetkészen látható a József főhercegi palota− számolt be a Hauszmann Programról a kormánybiztos.
Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, József nádor ükunokája méltó és szép szabadtéri kiállításként méltatta az ükapja tiszteletére megnyílt tárlatot. József főherceget a Habsburg-dinasztia magyar ágának megalapítójaként tartják számon. Támogatása nélkül hiába fogantak volna meg „a reformkor vitathatatlanul legnagyobb alakja”, Széchenyi István gróf korszakalkotó gondolatai, de nagyrabecsüléssel nyilatkozott a nádorról a sok kérdésben radikális Kossuth Lajos is.
− Szívvel-lélekkel magyarnak vallotta magát, büszke volt arra, hogy ereiben Árpád vezér vére csörgedezik, hiszen a Habsburgok őse III. Béla egyik lányát vette feleségül − emlékezett ükapjára Habsburg-Lotharingiai Mihály.
Nánay Mihály, a tárlat kurátora elmondta, a kiállítás tablói elsősorban József nádor gyakorlati tevékenységére fókuszálnak. Nádori kinevezésekor a magyarok hatalmas szeretettel fogadták „saját Habsburg-főhercegüket”, aki végre saját udvartartást hozott a budai Várba. A kiállítás felvillantja többek között József nádor szerepét a pesti Duna-korzó, a Nemzeti Múzeum és a Ludovika Akadémia létrehozásában, felidézi közös munkáját Széchenyi Istvánnal és apjával, de bemutatja a nádor egykori margitszigeti villáját is, amely után a Palatinus strand a nevét kapta. A látogatók megismerhetik a főherceg családjának és feleségeinek történetét, valamint kitekintést kapnak József nádor emlékezetére is. A kiállítás november végéig látható Várkert Bazár déli panoráma teraszának rámpáin.
Borítókép: József nádor egyik fő törekvése volt az, hogy Pest-Budát modern, külső megjelenésében is rendezett, virágzó fővárossá tegye (Fotó:MTI/Hegedüs Róbert)
