Megemlékezett arról, hogy irodalomórákon is sokat foglalkoztak Madách drámájának értelmezésével. Kifejezetten az iránt érdeklődött, hogy mennyire tekinthető pesszimistának vagy éppen optimistának a mű. Illetve azzal, hogy mi lehetett az utolsó mondat jelentősége. Orosz István beszámolt arról is, hogy évtizedekkel később Jankovics Marcell mellett dolgozhatott együtt a rajzfilmváltozat megvalósításán.
Szemadám Gyögy Munkácsy-díjas festőművész emlékeztetett arra: Madách Imre sosem gondolta volna, hogy Az ember tragédiáját színpadra viszik. Amíg az Isteni színjáték vagy éppen a Faust papíron maradt, addig Madách halála után a Nemzeti Színház igazgatója, Paulay Ede színpadra állította a művet, amely azóta számos változatban kelt életre. Kiemelte, hogy az animációs film létrehozása ugyancsak kihívás volt. Mivel hosszú az eredeti mű is, így csak színenként tudtak pályázni az összesen 160 perces játékidő megvalósítására.
Borítókép: Madách Imre születésének 200. évfordulója előtt tisztelegtek a Magyar Művészeti Akadémián (Fotó: Polyák Attila)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!