Mint a közleményben rámutatnak, a múzeum portáinak egy része az 1956-os forradalom vidéki eseményeinek színterét jeleníti meg. A történelmi pontokon a látogatók megismerhetik az adott helyszínen történt eseményeket az ünnepi hétvégén.
A Dél-Dunántúl tájegység faddi házánál a látogatók megtudhatják, hogy a forradalom idején élelmiszert és ruhát gyűjtöttek a faluban a budapesti forradalmároknak.
A Kisalföld tájegység ásványrárói házánál kiderül, hogy a mosonmagyaróvári vérengzés egyik áldozata ebből a faluból származott, a határ menti Jánossomorja pedig a forradalom leverése utáni menekülési útvonal egyike volt a Nyugatra menekülő, jobb életben reménykedők számára.
Az Alföld tájegység hajdúbagosi házában az ötvenes évek ruháit ölthetik magukra az érdeklődők, a katonai Roburral körbejárhatják a „falvakat”, a bagladi konyhában pedig csalánfőzeléket kóstolhatnak.
A kézművesprogramok során a gyerekek ízelítőt kaphatnak az ötvenes évek tárgyi világából. Varrhatnak rongybabát, krumplinyomdázhatnak, készíthetnek gombfocit, de fűzhetnek nemzeti színű karkötőt is gyöngyökből.
Lesznek tematikus tárlatvezetések is ’56-hoz kapcsolódva, valamint bringatúrák a skanzennek a malom évében felújított malmai körül – áll a közleményben.
Borítókép: Baglad községben 1850-ben épült porta, valamint Rigyácról származó kerekes kút keményfából ácsolt eredeti épületében a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (Forrás: MTVA/Jászai Csaba)
