Az öt legjobb Jodie Foster-film – Anna és a király + videó

Egzotikus tájak, gyönyörű ruhák, elbűvölő romantikus történet.

Forrás: InterCom

Múlt hét pénteken elindítottuk a Jodie Foster filmjeit bemutató sorozatunkat. Az ötödik helyet a Belső ember (Inside Man) című 2006-os krimi szerezte meg, amelyben Foster egy rejtélyes és nagyon titokzatos ügyvédnőt alakított. Szem előtt tartva azt a célkitűzésünket, hogy lehetőség szerin törekedjünk arra a toplistáink felépítésekor, hogy minél szélesebb spektrumát mutassuk meg az éppen soron következő színészünknek, Jodie Foster esetében a negyedik helyet egy tőle szokatlan, különleges karakter, zseniális megformálásáért az Anna és a király (Anna and the King) ) című mozi szerezte meg.

4. Anna és a király (1999)

A filmet Andy Tennant a táncművészből lett rendező készítette, aki olyan filmekben szerepelt korábban színészként, mint a Pomádé (Grease) első és második része, Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band (1978), aMeztelenek és bolondok (1979) vagy éppen az Őrült éjjel (Midnight Madness, 1980). Később a rendezői pálya felé fordult és nagy rutint szerzett a romantikus filmek világában, hiszen olyan mozik fűződnek a nevéhez, mint a Kettőn áll a vásár (It Takes Two,1995), Bolond szél fúj (Fools Rush In) a közelmúltban elhunyt Matthew Perry főszereplésével, az Örökkön-örökké (Ever After – A Cinderella Story, 1998), a Mindenütt nő (Sweet Home Alabama, 2002),  A randiguru (Hitch, 2005),  Bolondok aranya (Fool’s Gold, 2008) vagy éppen az Exférj újratöltve (The Bounty Hunter, 2010) című filmet. 

A Netflixen futó remek sorozat, a Michael Douglas és Kathleen Turner főszereplésével készült A Kominsky-módszer (Kominsky-method) számos epizódját is ő készítette. Lawrence Bender producer munkái közé pedig olyan remek filmek tartoznak, mint a Good Will Haunting (1997), a Kutyaszorítóban (Reservoir Dogs, 1992) és a Ponyvaregény (Pulp Fiction, 1994).

A Twenties Century Fox Studio biztosra ment egy sikeres filmtörténet újra feldolgozásával: az Anna és a király 1999-es produkció egy 1946-os és egy 1956-os film remake-je, az előbbi az Anna és a sziámi király, az utóbbi Deborah Kerr és Yul Brynner szenzációs alakításával A király és én (The King and I) címmel futott, több Oscar-díjjal kísérve. 

Az 1956-os változat plakátja Forrás: Mafab.hu

A film Anna Leonowens Anna and the King of Siam című naplója, illetve az ebből írt Margaret Landon által jegyzett Anna és a király című regény alapján készült.  A film zenéjét a brit származású George Fenton szerezte. A filmet elismerte a szakma 2000-ben tizenkét jelölést kapott különböző díjakra. Oscar-díjra jelölték a legjobb látványtervezés/díszlet és legjobb jelmeztervezés kategóriában, Golden Globe-ra a legjobb eredeti filmzene és legjobb eredeti betétdal (Joy Enriquez: How can I not love you) kategóriában, ezenkívül további jelölései: Excellence in Production Design Award, Silver Ribbon Award, Golden Reel Award, Golden Satellite Award és Young Artist Award.

Fotó:  InterCom

Történet

Anna Leonowens, a film főszereplője (Jodie Foster) valóban létezett személy, aki angol tanítónőként került 1862-ben a sziámi (ma Thaiföld) udvarba, hogy Mongkut király (Chow Yun-fat) gyerekeit angolra oktassa. A király ekkor kereken 60 esztendős volt.  Szinte ez az egyetlen biztos pont a film történelmi hátterét tekintve.  Anna megérkezik a sziámi udvarba, hogy a király 58 gyerekét angolra és nyugati tudományokra oktassa, kezdetben a király és Anna részéről is élénk ellenállás mutatkozik a másik kultúrája és elképzelései irányában, de idővel alábbhagynak az előítéletek, és egy reménytelen szerelem csírái bontakoznak ki a két fél között. Mongkut király természetesen országa érdekeit preferálja elsődlegesen a döntéseiben, eleinte Annát is ennek érdekében akarja felhasználni, később azonban a film szerint az eredetileg is tanult és művelt uralkodóra nagy hatással lesz az angol tanítónő személye. 

Annát lenyűgözi a csodálatos keleti világ Fotó: InterCom

A szerelmi szál és az egzotikus környezet adja meg a film igazi fűszerét. Különböző cselszövések, történelmi küzdelmek mind-mind megjelennek a filmben. Anna Leonowens végül a hazatérés mellett dönt, nem bír megbirkózni érzelmeivel, melyek nem válhatnak valóra. Anna a film kitalált mesevilágában mély nyomot hagy az uralkodóban, aki viszonozza ugyan az érzelmeit, azonban tiszteletben tartja az országa érdekeit, a kor elvárásait és a rangbeli különbséget, így nem teljesedhet be a szerelmük. 

Érdekességek

A stúdió eleinte igaz történetként reklámozta az Anna és Mongkut  király kapcsolatát bemutató filmet, de a thaiföldiek annyira felháborodtak történelmük ilyenfajta eltorzított bemutatásán, hogy később megváltoztatták kitalált történetre, ami történelmi anyagok és Anna Leonowens kiadott írásain alapul. Anna Leonowens nagyon valószínű, hogy fontosabbnak állította be magát visszaemlékezéseiben, mint amilyen a valóságban volt. A király feljegyzéseiben egyszer tett említést a tanítónőről, és akkor is csak annyit, hogy túl kíváncsi természetű volt.  

Anna és a király viszonya egyre jobban elmélyül Fotó: InterCom

Mongkut király valóban írt levelet az amerikai elnöknek, melyben elefántokat ajánlott ajándékba, de nem Abraham Lincolnnak, hanem James Buchanannak, illetve a királynak a valóságban le volt bénulva a fél arca, ez kimaradt a filmből. A DVD-n a francia nyelvű verzióhoz, Jodie Foster szinkronizálta a saját karakterét.

Történelmi háttér

1862-ben Anna Leonowens elfogadta a sziámi konzul ajánlatát Szingapúrban, hogy tanítsa Mongkutnak, Sziám királyának feleségeit és gyermekeit. A király 39 feleségének és ágyasának, valamint 82 gyermekének kívánt oktatást modern tudományokra és angol nyelvre. Leonowens fiával, Louis-val ment Bangkokba. 1867-ig dolgozott a palotában tanárnőként, majd a király tolmácsaként. Bár pozíciója miatt nagy tiszteletnek örvendett és politikai hatásai is voltak, nem találta megfelelőnek alkalmazása feltételeit, így 1868-ban hazatért Angliába. Anna Leonowens könyve ezen éveiről megírt műve (The English Governess at the Siamese Court, 1870) alapján Margaret Landon írt könyvet 1944-ben Anna and the King of Siam címmel, melyet Magyarországon Anna és a király címen jelentetett meg 2006-ban a K.U.K. Kiadó – olvasható a Wikipédia szócikkében.

A film utóélete

A thaiföldiek annyira haragszanak erre a filmre ( már az ’56-os verziót is üldözték), hogy nem engedélyezték a forgatást Thaiföldön, a forgalmazását szintén tiltják az országban ( ha valakinél találnak egy Anna és a király videókazettát, egy év börtönre, pénzbüntetésre vagy mindkettőre büntethetik az illetőt), és thaiföldi egyetemisták tiltakozó levelekkel bombázzák a Foxot, hogy ne járassák le a királyukat és a történelmüket egy hamis alapokon nyugvó hollywoodi produkcióval. Ezért a jelenetek legtöbbjét Malajziában vették fel, főként Penang és Ipon környékén.

Összegzés

Az Anna és a király tulajdonképpen egy egyszerű szerelmi történet. Azt a jól bevált a hollywoodi klisét használja, miszerint egy átlagember is megtalálhatja a szerelmet, akár egy tőle sokkal magasabb pozícióban lévő emberrel is.  A film igazi báját a csodaszép látványvilág, a gyönyörű ruhák, az akkurátusan berendezett királyi palota,a feldíszített elefántok és a keleti világ egzotikus szépsége adja. Ez a profi módon megteremtett rendkívül inspiráló hangulat, kiegészülve a roppant jó színészi alakításokkal teszi az Anna és a királyt nagyon élvezhető, remek kis filmmé. Aki szeretne az egyre hidegebb téli napokon elmerülni ebben a fényűző, egzotikus keleti világban és egy kedves, habkönnyű szerelmi történetet nézni azoknak feltétlenül ajánljuk ezt a mozit. Arról nem is beszélve, hogy Jodie Fostert ilyen kosztümös, szerelmi történetben nem sokszor láthatjuk, igazi kuriózum.

Idővonal: az Anna és a kiráy című filmet 199-ben mutatták be, abban az évben, melynek márciusában hazánk csatlakozott Csehország és Lengyelország társaságában a NATO-hoz. Budapesten, a Hajógyári-szigeten rendezett Sziget Fesztiválon menet közben leszakadt egy körhinta több gondolája, melynek következtében egy 25 éves fiatalember két nappal később meghalt. Magyarországon is jól látható volt a teljes napfogyatkozás. A ritkán látható jelenség alkalmából Pécsett a planetárium udvarán egy időkapszulát ástak el, hogy 2081. szeptember 3-án nyissák ki újra. Csecsen fegyveresek támadást hajtottak végre dagesztáni célpontok ellen, kiprovokálva ezzel a második csecsen háborút. Veszprémben felavatták az amerikai segítséggel kialakított Légtér-szuverenitási Hadműveleti Központot (ASOC).  29 európai ország alá írta a bolognai nyilatkozatot, melynek fő célkitűzése, hogy 2010-re létrejöjjön az egységes európai felsőoktatási térség. Egy északnyugat-törökországi 7,4-es földrengés több mint 17 000 ember halálát okozta. (A sérültek száma 44 000.) Budapesten megnyitották a Magyar Fotográfusok Házát a Nagymező utcában és az év utolsó napján Borisz Jelcin orosz elnök lemondott hivataláról, utódjául pedig Vlagyimir Putyint jelölte ki. (Wikipédia)

A Jodie Foster filmjeit bemutató sorozatunkban a jövő héten már a bronzérmes mozival érkezünk.

Borítókép: Anna Leonowens (Jodie Foster) és Mongkut király (Chow Yun-fat)  (Fotó: InterCom)