– Csokonai Vitéz Mihály 250, Madách Imre 100, Petőfi Sándor 200, Illyés Gyula 120 – emelte ki az emlékévet ünneplő írókat, költőket Lezsák Sándor, majd hozzátette, hogy a magyar irodalom négy klasszikus alkotóját köti össze a kiállítás látogatóit fogadó Illyés-idézet: „Minden jó irodalom összeesküvés a kor ellen” – kezdte beszédét az alelnök. A politikus hangsúlyozta, hogy ember nélkül semmi nem lehetséges, intézmény nélkül pedig semmi nem tartós – Illyés Gyula egyszemélyes intézmény volt. Csoóri Sándor szavaival: „Korán eldöntötte, hogy a véraláfutásos Magyarországon nem a vakmerőség, hanem a józanság az igazán hősi állapot.”
Ez most az illyési korparancs: Józannak maradni a brüsszeli idiotizmus idején, józannak maradni családban, helyi közösségben, nemzetpolitikában. Józannak maradni, amikor háborús tűzfészkek, tömeggyilkos tűzharcok provokálnak, és józannak maradni a migrációs fenyegetettségben, gazdasági válság viharában, züllesztő világeszmék tobzódásában
– fogalmazott.
A kiállítás képeire utalva elmondta, mindezek igézetében nézzük Illyés Gyula kiállított, beszédes arcát. Akár tengerészsapkában vagy sapka nélkül, akár kucsmában vagy micisapkában látjuk, az arca, tekintete érzékelteti az életet igenlő örök derűt.
Ebben a külső és belső derűben és józanságban született hatalmas életműve, költészete, szociográfiái, regényei, drámái, esszéi. Úgy volt a magyar valóság jegyese, hogy mesterien eligazodott és engem is eligazított a történelmi múltban és a nagyvilág ügyes-bajos dolgaiban
– mondta Lezsák Sándor. Felidézte, hogy a képeken is átsugárzó illyési derű rendkívüli erőt adott számára. – Illyés Gyula nélkül nem tudtuk volna megszervezni 1979 májusában Lakiteleken a Fiatal írók találkozóját. Bahget Iskander mesteri fotója a hétköznapi, egyszerű Illyést rögzítette kockás, agyonmosott ingben, kissé megkopott gallérral. De a derűje nem kopott meg – mondta.
Szépen keretezi az emlékévet a mai kerítéskiállítás megnyitása, és Illyés Gyula síremlékének avatása a Farkasréti temetőben, amelyet az MMA és a Nemzeti Örökség Intézete támogatott.
Richly Gábor, az MMA főtitkára felidézte, hogy az akadémia és más szervezetek is több konferenciával emlékeztek idén Illyés Gyulára. Míg azok a szűkebb közönséghez szólnak, a jelen tárlat igyekszik megszólítani az utca emberét, és a világ minden tájáról érkezőknek is szól, mert idegen nyelven is meg lehet tekinteni a szövegét. – Nem lezárt életmű, hanem olyan bölcsesség, amely mindig aktuális lehet számunkra. A nagy életművek kortól függetlenül mindig érvényesek – mondta a főtitkár.
Ezt is szimbolizálja a ma megnyíló kerítéskiállítás, amely, túlnyúlva az emlékéven, jövőre is látható lesz. Miközben nagyon nyitott a kiállítás, számunkra, vagyis az akadémia tagjai számára bensőséges tárlat is, hiszen amikor azon gondolkoztunk, hogy hogyan is lehetne méltóképpen emlékezni Illyés Gyulára, nagyon hamar összeállt, hogy akadémikusaink aktív közreműködésével valósítjuk meg a tárlatot. Gróh Gáspár akadémikus, irodalomtörténész a szöveget alkotta meg, Juhász Zoltán a zenei elemeket tette hozzá. A képek Móser Zoltán fotói, illetve családi örökségből, Illyés Mária irodalomtörténésztől, valamint a Fortepan archívumból származnak. A tárlat nem szeretné a teljes életművet végigjárni, ez lehetetlen vállalkozás is volna, de fontos állomásokat emel ki.
– tette hozzá beszédében Richly Gábor.
– Gróh Gáspár nagyon helyesen tette, hogy apámnak a közéleti arcára koncentrált, erre utal a cím is. Ez Illyés Gyula ismert arca. Ha most az utcán megszólítanánk valakit azzal, hogy mi jut eszébe Illyés Gyuláról, valami olyat mondana, ami kapcsolatban van a közéletiséggel – fogalmazott Illyés Mária. Az irodalomtörténész úgy látja, egy ilyenfajta kiállításnak a közös, vagy a jól ismert pontokat kell megtalálnia.
