A főváros történetét 1873-tól egészen napjainkig elmesélő film készítését hatalmas kutatómunka előzte meg, hiszen a stúdió a Fortepan szabadon használható fényképei mellett rengeteg képet és képeslapot vásároltak meg – többek közt a Szabó Ervin Könyvtártól, a Budapest Történeti Múzeumtól, a Kiscelli Múzeumtól, valamint a Magyar Olimpiai és Sportmúzeumtól –, vagy épp keresték meg az egyes épületek lakóit és tulajdonosait olyan fotók után kutatva, amiket még sosem láthatott a közönség. Az alkotásban debütál a „Drezdai képek” jelentős része is, amit
Tamási Miklós, a Fortepan szerkesztője fedezett fel a nagyrészt 1903–1912 közötti időszakból csaknem 500 budapesti városképet ábrázoló drezdai Deutsche Fotothek honlapján.
A régi fotókat különleges parallax technika segítségével keltette életre: ennek lényeg a többrétegű megjelenítés, ahol a háttérben található rétegek lassabban mozdulnak el a szemlélő számára, mint az előtérben találhatók, így keltenek háromdimenziós hatást. Ez egyetlen kép esetében sokszor három-öt napot is igénybe vehet.
A film kibővített, angol nyelvű verzióját az alkotók a tervek szerint nemzetközi fesztiválokra nevezik majd, és már zajlanak az előkészületek egy egész estés Budapest-mozifilmmel kapcsolatban is.
Borítókép: A régi fotókat különleges parallax technika segítségével keltették életre (Forrás: Facebook/Animatiqua stúdió)
