– „Fontosabb lesz a karakter, mint te magad” – fogalmazott a vetítés utáni sajtótájékoztatón. Ez nem veszélyes?
– De. Mentőnek lenni is veszélyes, orvosnak lenni, egy csecsemőklinikán dolgozni is nagyon veszélyes. Iszonyatosan megterhelő. Ha rám bízták, hogy a magyar egészségügy egyik legfontosabb karakterét megformáljam, egy olyan embert, akinek több millióan köszönhetik az életüket, akkor szinte triviális, hogy fontosabb lesz, mint én magam.

– Szerencsés időzítéssel került a köztudatba ez a film, hiszen a közelmúltban két nagy elménk is Nobel-díjat kapott. Ön szerint ez milyen hatással van a film reputációjára?
– A két magyar Nobel-díj legszebb és legfontosabb hozománya szerintem az, hogy az emberek még jobban elkezdtek hinni a magyar pedagógusokban, abban, hogy megéri sok figyelmet, pénzt és szívet-lelket beletenni abba, hogy a magyar oktatás és nevelés – kezdve a bölcsődés kortól egészen a főiskolai, egyetemi szintig – olyan magas minőség legyen, mint amilyet megérdemel. Ha ehhez képest vizsgáljuk a Semmelweis-filmet, ma Magyarországon egy szülő nő nem választhat szülészorvost, egészen a szülés pillanatáig nem tudja, hogy ki lesz mellette. Ha megnézi valaki ezt a filmet, akkor látja, hogy ez 170 évvel ezelőtt a bécsi klinikán nem így volt. Bármilyen asszony jön be a kórházba a filmben, megválaszthatja, ki legyen az orvosa. Én annak örülnék, ha ez a film párbeszédet tudna elindítani, például ezzel kapcsolatban is.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!