Istenség lebeg Balatonrévlak fölött

Vajon a sci-fi, a weird vagy a horror gyűjtőfogalmaként emlegethető spekulatív fikció egyáltalán a kanonizált irodalom része lehet-e? Elfogadják-e a nagy magyar irodalmi nevek a fantasyt író szerzőket egyenrangú kollégaként? – teszi fel a kérdést az Index interjúja, amelyben az új regényén dolgozó Zsoldos Péter-díjas írót, László Zoltánt szólaltatják meg.

Forrás: index.hu2023. 12. 26. 13:00
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az angol nyelvterülethez képest még mindig kevésbé fogadják el a fantasyt író szerzőket egyenrangú kollégaként, noha sok fiatal szerző mozog rutinosan a szépirodalmi és a spekulatív zsánerek között – hívja fel a figyelmet interjújában László Zoltán, a fantasy világában otthonosan mozgó pályatársait, Moskát Anitát, Veres Attilát vagy Sepsi Lászlót név szerint is kiemelve. 

László Zoltán szerint a fantasy világa vadabb terep, mint a szépirodalomé. Itt kevesebb a pályázat és nagyobb a példányszámelvárás. Forrás: Facebook

A fiatalabb irodalomkritikusok, szerkesztők ma is nyitottabbak, régen erősebb elitista szemlélet volt a jellemző, és a szépirodalmárok az elefántcsonttoronyból néztek kicsit le ránk

 – tette hozzá. 

Ez a zsáner „vadabb terep” – fogalmaz László Zoltán az Index kérdésére válaszolva, külön is kitérve arra, hogy a szépirodalomhoz képest itt kevesebb a pályázat, nagyobb a példányszámelvárás, és profitorientáltabb az egész, hogy megtérüljön az alkotás. 

László Zoltán azonban – mint mondja – azért érzi magáénak inkább a kreált világokat, mint bármi mást, mert itt elvontabb és fantáziadúsabb díszletek között foglalkozhat a kortárs problémákkal. 

Az írói műhelyében jelenleg zajló munkát bemutatva elmondta, hogy az utolsó regénye, a Mindig egyre több két éve jelent meg, de még annak kiadása előtt írni kezdte jelenlegi művét, amelynek nyers kéziratát nyár környékén tervezi befejezni. 

Most ott tart a történetével, hogy egy istenség levitál Balatonrévlak, egy elképzelt balatoni, északi parti település felett, és az ott élők hiszik: ez a magasabb rendű entitás segíti őket, ha nyitottak rá, és megértik őt. 

Mint elárulta, művének ezt a motívumát azok az úgynevezett cargokultuszok hívták életre, amelyek a második világháborúban idején születtek a csendes-óceáni szigetvilágban, ahol akkor az amerikai katonák támaszpontokat, repülőtereket hoztak létre. 

Az őslakosok ámulva nézték a fényes fémmadarakat, a gyomrukból kirakodott rengeteg élelmet, a modern, csillogó felszereléseket. 

Megpróbálták hát leutánozni, kifutópályákat építettek, faágakból és pálmalevélből repülőket, irányítótornyot, majd várták, hogy hozzájuk is eljöjjenek az isteni madarak és javak. Vagyis létrehozták saját valóságukat az objektív események teljes félreértéséből, de persze ennek is szomorú vége lett, végül betagozódtak a civilizált világba, és elvesztették kultúrájukat 

– idézte fel László Zoltán a cargokultuszok kialakulását és elmúlását.

A spekulatív fikció különböző fő irányairól szólva az író elmondta, hogy megítélése szerint a fantasy most jobban megy. 

A sci-fi aranykora mintha leáldozott volna, miközben a fantasztikum egyre populárisabb: ilyenkor elég csak a Marvel-univerzumra gondolni – tette hozzá. 

Pesszimista korszakban vagyunk, ilyenkor a fantasy jobban hasít, ahogy optimista időszakban pedig a science fiction – állapította meg László Zoltán az Indexnek adott interjújában. 

A cikk teljes terjedelmében itt olvasható.

Borítókép: László Zoltán író dedikálás közben. Forrás: Facebook

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.