Mikor nyithatja meg kapuit újra a Notre-Dame-székesegyház?
A Notre-Dame-székesegyházban 2019. április 15-én csaptak fel a lángok. Feltehetően egy rosszul elnyomott cigaretta vagy az elektromos berendezések rövidzárlata okozhatta a katasztrófát. A tűzben megsemmisült a székesegyház tetőszerkezete, jelentős károk keletkeztek a boltozatában és a huszártornyában. A tűzvész utáni napokban Emmanuel Macron köztársasági elnök ötéves helyreállítási határidőt tűzött ki.
A francia államfő pénteken a helyszínen járt, és bejelentette, hogy Párizs ikonikus katedrálisa egy év múlva, december 8-án nyithatja meg újra kapuit. Emmanuel Macron arról is beszélt, hogy a megnyitóra meghívják a pápát, valamint bejelentette a Notre-Dame múzeum megalapítását. A francia elnök megemlékezett az augusztusban elhunyt Jean-Louis Georgelin tábornokról, a francia hadsereg egykori vezérkari főnökéről, aki eddig a székesegyház felújítását irányította. A tábornok nevét belevésték az egyik torony gerendájába.
Hol tartanak a munkálatok?
December 6-án visszakerült a székesegyház újjáépített huszártornyára a kereszt. A keresztet egy daru emelte a levegőbe, és arról szerelték fel a huszártorony tetejére, amelynek sziluettje az elmúlt napokban egyre inkább kirajzolódott az állványzat mögött.
A keresztet két nappal azelőtt helyezték vissza, hogy Emmanuel Macron francia elnök látogatást tett az építkezésen, napra pontosan egy évvel azelőtt, hogy a gótikus építészet remekműveként számon tartott katedrális újranyitja kapuit.
Az illetékes hatóságok döntése alapján a székesegyházat az eredeti formájában állítják helyre. A leomlott 66 méter magas huszártorony 1860-ban épült Eugène Viollet-le-Duc tervei alapján, miután az eredetileg 1250-ben épített szerkezetet 1786 és 1792 között lebontották.
A torony földfelszínhez viszonyított magassága 96 méter lesz, mint az összeomlott toronyé, és ugyanolyan anyagokból készül, mint az eredeti: a szerkezete tölgyfából (220 tonna), a borítása és a díszítése pedig ólomból (140 tonna), a csúcsát egy korona, egy kakas és egy kereszt díszíti.
A katolikus hagyományoknak megfelelően a kakast meg fogják áldani a következő napokban, egy, az államfő látogatásától független szertartáson. A huszártoronyra új kakas kerül, mert azt, amelyik túlélte a tűzvészt, a készülő múzeumban fogják kiállítani. Az újjáépítést vezető Philippe Jost azt közölte, hogy miután a huszártorony elérte a 96 méteres magasságot, a következő lépés az lesz, hogy beborítják ólommal, majd az állványzatot, amely jelenleg eltakarja, lebontják.
Rima Abdul-Malak francia kulturális miniszter korábban azt közölte, hogy bár a székesegyház kinyit jövőre, ez nem azt jelenti, hogy százszázalékosan kész is lesz. A tervek szerint még 2025-ben is folynak majd felújítási munkálatok.
Hogyan alakult az adományozás a Notre-Dame felújítására?
A székesegyház felújítására több mint 400 millió eurót (127,7 milliárd forint) gyűjtöttek össze szervezetek.
A Notre-Dame Alapítvány (FND) nevű katolikus jótékonysági szervezet kapta a legtöbb adományt, összesen 211,3 millió eurót (64,4 milliárd forint). A Friends of Notre Dame de Paris szervezet 4,6 millió eurót (1,47 milliárd forint) gyűjtött össze, ebből 600 ezer euró (192 millió forint) az Egyesült Államokból érkezett – 32 ezer adományozótól. Gazdag adományozóktól, mecénásoktól, külföldi támogatóktól, közöttük a marokkói uralkodótól és Szerbiától 206,7 millió euró (66 milliárd forint) érkezett. Az Örökség Alapítvány gyűjtése 164 millió euró (52,4 milliárd forint). Magánemberek 22 millió eurót (7 milliárd forint), vállalatok 142 millió eurót (45,3 milliárd forint) adományoztak. Az adományozásban 218 500 magánember vett részt. A Franciaország Alapítvány ötvenezer adományt kapott 25 millió euró (nyolcmilliárd forint) összegben. Az összeg 75 százaléka vállalatoktól ered. A Nemzeti Műemlékek Központja (CMN) hárommillió eurót (957,6 millió forint) gyűjtött össze, többségében magánemberektől, de kisvállalatoktól is.
Ken Follett walesi író tavaly nyáron Katedrális című, világszerte sikeres regényének teljes jogdíját ajánlotta fel a székesegyház felújítására. A közel hatvanmillió forintot érő adományt eredetileg a székesegyház helyreállítására szánta, azonban arra már összegyűlt a pénz. A franciaországi Örökség Alapítvány javaslatára az adományt végül az ország északnyugati részén fekvő Dol-de-Bretagne város Szent Sámson által alapított katedrálisa kapta meg. A templomot 1840 óta történelmi emlékműként tartják számon.
Borítókép: A párizsi Notre-Dame-székesegyház a huszártorony tetejéről nézve (Fotó: MTI/EPA/AP POOL/Christophe Ena)
