A regölés hagyománya ma is él

A regölés a magyarság egyik legarchaikusabb népszokása, amikor varázsigékkel, a földöntúli erők megidézésével akarják elősegíteni a bőség, a termékenység eljövetelét és az ifjak egybekelését. Hagyományosan december 26-án, karácsony másnapján kezdődik a regölőhét.

2023. 12. 26. 9:00
regölés
Fotó: Facebook/Kulcsi Photo
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyes elemei még az ősi magyarság hagyományvilágából erednek, keveredve a keresztény hitből ismert alakokkal, így Szent Istvánnal, Máriával és Jézussal. Sokáig a közösség nagyon fontos eseményének számított a regölőhét. 

regölés
Kecskemét főterén elevenítették fel a regölés szokását (Forrás: Facebook/Kulcsi Photo)

 

A regölés hagyománya

 

A regölők állatbőrökbe bújtak, és zajkeltő eszközökkel járták végig a falvakat és városokat. Öltözetük többnyire csizma, szűr, suba vagy guba, felszerelésük láncos bot ráerősített csengőkkel, kolomppal, esetleg köcsögduda, egyéb hangszer. 

Botjukat földhöz ütögetve adták elő a regös énekeket, amelyek szólhatnak a csodaszarvasról, Szent István királyról, bőségvarázslásról és újévi kívánságokról, a regösnek szánt adományokról vagy akár a párok összeregöléséről. 

A legények elsősorban a lányos házakhoz jártak, illetve Erdélyben az újdonsült házasokhoz. A hagyomány szerint először megnyugtatták a családot, hogy nem rablók, hanem Szent István szolgái. Előbb a gazdának énekelték jókívánságaikat, majd ahol eladó lány volt, ott legénnyel regölték össze, hogy mielőbb bekössék a fejét. Befejezésül az ősi refrént énekelték:

Hej, regö rejtem, / Adjon az Úristen / több véka búzát, / kenyeret, vajat, / éhes magyaroknak / biztató szavakat!

A regölés hagyománya, szövege és dallama legtovább a Nyugat-Dunántúlon és a Székelyföldön maradt fent.

A regölés története messze a kereszténység hivatalos felvétele előtti időkig nyúlik vissza. Minthogy ez sűrített formában tartalmazza néphagyományunk egészét, különleges lehetőséget nyújt a szerves magyar hagyomány teljességének megélésére és újrateremtésére. A regölők eredetileg a termékenység és a bőség istenét köszöntötték, és tőle kértek áldást a következő évre. 

A kereszténység felvétele után a regölés hagyománya átalakult, de a jókívánságok és az ajándékkérés továbbra is megmaradtak.

A hagyománya ma is él Magyarországon, bár egyre kevésbé gyakori. Általában a falvakban és kisebb városokban tartják meg. A regölés fennmaradását számos tényező segíti, például a kulturális örökség iránti növekvő érdeklődés és a közösségi összefogás. Néptáncegyüttesek, óvodák és iskolák csoportjai alkalmazzák műsoraikban leggyakrabban.

Borítókép: A Kecskemét Táncegyüttes (Forrás: Facebook/Kulcsi Photo)

 


 


 


 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.