Tudományos vitát javasol Hoppál Mihály

Őseink mitológiájáról nyitott vitát Pócs Éva professzor asszony és Hoppál Mihály kutatóprofesszor: vajon mennyire eredeti a hagyomány, amit sajátunknak tudunk.

2023. 12. 28. 20:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A táltos alakja a Feszty-körképen (Forrás: Wikipédia)


Ugyanakkor a néprajztudós rendkívül hasznosnak tartaná, ha az efféle nézetkülönbségek tudományos vitákká formálódnának. Ezzel kapcsolatban felidézi, hogy 1978-ban Mítosz és történelem címmel rendeztek egy tudományos konferenciát, amiből később kötet is született. A témák között megjelent Hóman Bálint véleménye, aki  hitt a szájhagyományoknak, amelyek nemzedékről nemzedékre átörökítették a hun hagyományt. Kristó Gyula történész azonban úgy vélte, hogy a magyaroknak nem volt hun hagyományuk. 

Mint folklorista, természetesen a közösségi tudat, a köznépi emlékezet erejében hiszek, és némely újabban előkerült adatból az derül ki, hogy a mítoszokat és a történeti mondák elemeit igen időtállóan őrzi a folklór

– mondja a témával kapcsolatban az interjúalany. S alá is támasztja elgondolásait, elmondva, hogy Ecsedy Ildikó orientalista kimutatta: Kínában régi hagyomány volt, hogy az uralkodónak olyan emberáldozatban gazdag temetést rendeztek, amely joggal összevethető az Attilához köthető mondákban leírt rítussal. 
A szájhagyományban is megőrzött hármas koporsós temetkezés távol-keleti párhuzamai meggyőzően bizonyítják a magyar hagyomány eredetét, ugyanis az eurázsiai szkíta vezértemetkezés és a kínai császártemetkezés hitelesítik az Attila-hagyomány legfontosabb elemeit. Majd hozzáteszi: az összefüggést tökéletesen alátámasztja Bese Lajos adatközlése, aki a hármas koporsó motívumát találta meg egy mongol mesében. Ezt a csapásirányt követve 2022-ben Horváth Izabella egyedülállóan gazdag, kínai publikációkat is felölelő anyag feldolgozása után jutott a hagyományt igazoló következtetésre.

Érdemes megbarátkozni a gondolattal, hogy a történelmi legendákban mindig található valami történeti mag, igazság. Ezt keressük a mítoszokkal, az eposzokkal, de az újra- meg újraírt történelemkönyvekkel is

– fogalmaz Hoppál Mihály. 
Az interjú teljes szövegét a Mandiner felületén olvashatják.

Borítókép: Hoppál Mihály néprajzkutató (Fotó: Mirkó István)


 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.