Joseph Nicéphore Niépce 1826-ban elkészítette a világ első fényképét a dolgozószobája ablakából. 1829-ben tízéves együttműködési szerződést kötött Daguerre-rel. A kísérletek ígéretesnek bizonyultak, de 1833-ban Niépce váratlanul elhunyt. Daguerre pedig 1837-re sikeresen kidolgozta a technológiát: a dagerrotípiák rögzítésekor vegyileg kezelt ezüstözött rézlemezt használtak a kép rögzítésére, az előhíváshoz pedig higanygőzt.
A Monarchia párizsi nagykövete, Apponyi Antal gróf jó viszonyt alakított ki Daguerre-rel. Mindjárt vásárolni is akart tőle egy szerkezetet. Rengetegen érkeztek Párizsba, hogy Daguerre tanítsa őket. Apponyi Antal Ettinghausen professzort említi, aki igyekezett kitanulni a fényképészetet. Apponyi mindeközben vásárolt egy gépet, és azt elküldette Metternich kancellárnak. V. Ferdinánd intézkedett, hogy méltóképp jutalmazzák meg Daguerre-t, aki ezt követően arany érdemérmet kapott De arte merito felirattal, illetve egy meglehetősen drága, a feltaláló monogramjával ellátott tubákos szelencét. Bécsben szeptember másodikán mutatták be a képeket, amelyekről így írt Petrichevich-Horváth Lázár:
Megszemlélém Daguerre képeit is, miket általa készített ércztáblákra, napsugárok edzenek. Felséges találmány!
– számolt be a Kultúra.hu.
A magyarok igen korán megismerkedtek az újfajta eszközzel, 1840. augusztus 29-én Vállas Antal a Magyar Tudós Társaságnak mutatta be az eljárást. Ezért a bemutatóra emlékezve ezen a napon tartjuk a magyar fotográfia napját.
Mindemellett nem kellett sokat várni arra, hogy megjelenjen a röntgen. Hatalmas érdeklődéssel, zsúfolásig telt előadóterem előtt mutatta be Röntgen találmányát Klupáthy Jenő 1895-ben. Röntgen kísérleteit maga is elvégezte, az eredményeket pedig nagyítva mutatta meg – egy béka és egy embrió csontvázát, illetve Klupáthy saját kezének röntgenfelvételét.
Nem sokkal később már fontos történelmi események lenyomataként szolgált a fénykép.
1853-ban, amikor az Orosz Birodalom megtámadta az Oszmán Birodalmat, az orosz katonák bevonultak Havasalföldre és Moldvába, kitört a krími háború. Szathmári Pap Károly bejáratos volt az orosz táborba, megörökítette a hadi élet mindennapjait. Majd amikor fordult a hadiszerencse, és a törökök elfoglalták Bukarestet, sikerült a másik tábort is megörökítenie. A technika nem tette lehetővé a hosszú záridő miatt a csatajelenetek kellő minőségű rögzítését, ezért főként a tábori élet, az állomásozó csapatok jelennek meg a képeken. Kétszáz felvételét albumba rendezve tett szert világhírre – még III. Napóleon is fogadta. A kolozsvári születésű, később Bukarestben tevékenykedő fényképész születésnapján, január 11-én tartják a román fotográfia napját – írja a portál.
A kiegyezést és Ferenc József koronázását is megörökítették. Heller József kilenc fotót készített az eseményről, amelyen minden lényegesebb momentum, így a jelképes kardvágás is látszik.
Majd hamarosan az 1890-es évek elejére megjelent a fotóriport: az újságokban a metszeteket felváltották a fényképek.
A fénykép születéséről szóló teljes cikket IDE kattintva olvashatja el.
Borítókép: Fotózás régen (Fotó: Fortepan/Göcseji Múzeum/Morandini–Schlemmer-hagyaték)