A Bényei Tamás (trombita, bendzsó, ének), Kovács Tamás (harsona, ének), Fodor László (klarinét, altszaxofon) Szabó Lóránt (gitár, bendzsó) Juhász Zoltán (nagybőgő) és Galbács István (dobok) alkotta Kossuth-díjas jazz-zenekar világszerte lenyűgözte már a közönséget és a rangos nemzetközi fesztiválok zsűrijét azzal a virtuozitással és a stílus iránti elkötelezettséggel, amelynek köszönhetően újra életre keltették a jazzkorszak hangzásvilágát. Különleges hangszereléseik és a filmzenéket a jazzre jellemző rögtönzéssel ötvöző előadásmódjuk Karády Katalin, Jávor Pál, Kabos Gyula filmjeinek világába repíti a hallgatókat.
A január 26-i koncerten sem volt ez másként. Az est hangulatát remekül megalapozta az első számként előadott szerzemény, Orlay Jenő Az én babám című dala, amely kedves-humoros szövegével a kor legikonikusabb színészóriásainak szellemét is megidézte. Kiváló alapot teremtve ezzel a folytatáshoz, amelyben sorra csendültek fel a legnépszerűbb örökzöldek. Köztük például az 1931-ben bemutatott, elsöprő sikert arató Hyppolit, a lakáj című filmből ismert Köszönöm, hogy imádott című dal, Eisemann Mihály, Szilágyi László és Mihály István szerzeménye, amelyet a közönség nagy része már a zenekarral együtt énekelt. Csakúgy, mint később az Odavagyok magáért, az Egy kis édes félhomályban, a Mindig az a perc a legszebb perc, A bankban nincsen betétem vagy a Holnap, ki tudja holnap látsz-e még? című filmslágereket.

A dalokat remekül kiegészítették azok a hol tréfás, hol ismeretterjesztő jellegű, érdekes történetek, amelyeket Kurutz Márton osztott meg a jelenlévőkkel. A Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársa felidézte egyebek közt 1929. szeptember 20-át, az első magyarországi hangosfilm bemutatójának napját. Az eseménynek az akkori Fórum – a mai Puskin – mozi adott otthont, és a helyszínre rendőröket kellett kivezényelni a tömeg miatt.
A film, amit vetítettek, egy amerikai produkció, Az éneklő bolond volt, és – amint azt Kurutz Márton felidézte – nemcsak a rendőrkordon érkezett meg a mozihoz, hanem az amerikai filmvállalat képviselői is, akik be akarták tiltani a vetítést, mondván nem engedik meg, hogy a filmet német géppel játsszák le. Végül hosszas huzavona – fenyegetőzések és némi kaució kifizetése után – a cég engedélyezte, hogy bemutassák a filmet, amely meghódította a közönséget. Két évvel később pedig már Magyarországon is elkészültek az első hangos játékfilmek.