A jelenleg felújítás alatt álló Gellért Szálló nemcsak építészeti és turisztikai, de történelmi szempontból is kiemelkedő szerepet tölt be Budapest és az ország történelmében. Éppen ezért számtalan izgalmas és tanulságos történet kapcsolódik hozzá, ezeket mind megismerhetjük a Hotel Gellért – Történelmi vendégéjszakák című kötetből, amelyet Zsigmond Gábor és Tiborcz István jegyez. Előbbi a szálloda tervezésétől a második világháborúig terjedő időszakot dolgozta fel, míg Tiborcz az 1956-os forradalmat és az azt követő évtizedeket foglalta sorokba.
Az 1918-ban megnyílt szálloda történetén keresztül a magyar történelmet is megismerhetjük. Mint Zsigmond Gábor az Indexnek elmondta, „a kezdetekben a Gellértben szállásolták el az antant katonáit, majd a Tanácsköztársaság vörös katonáit, jött a román hadsereg, őket Horthy Miklós és serege követte. A kormányzónak hosszú időn keresztül lakosztálya is volt az első emeleten, csak ezt követően érkeztek a klasszikus értelemben vett vendégek. Ez még csak a szálloda történetének első pár hónapja, hol vagyunk még a második világháborúban történtektől, az itt megszállt hírességektől, a trónkövetelőktől és a nemzetközi bankrablóktól” – világított rá az épület fordulatos történetére.
Mint elmondta, a Gellértben fogták el 1929-ben Rudolf Carbone-t, a kor egyik leghírhedtebb szélhámosát, akit fél Európában kerestek. De itt ünnepelte több száz fős tömeg a hotelbe érkező Simon Böskét is, az első Magyarország Szépét, miközben a magyar sajtó egy része azon háborgott, hogy képviselheti az országot egy zsidó származású lány.
A háború után a kommunisták jöttek, de a szálloda maradt: olyanok is megfordultak itt, mint Rákosi Mátyás unokahúga, D. Kardos Éva.
Partizánként tevékenykedett a II. világháborúban, és Péter Gábor legszűkebb köréhez tartozott. A lehallgatásokban is részt vett, a Rákosi-korszak elitjéhez tartozott egészen addig, amíg a férjét holtan nem találták egy moszkvai szállodában. A történtek annyira megviselték lelkileg, hogy kurtizánként kezdett el dolgozni különböző budapesti szállodákban. A múltja miatt nem merték megfigyelni, mindenki azt hitte, hogy ő figyel meg másokat, a vendégeit
– árulta el róla Zsigmond Gábor.
Tiborcz István, a BDPST Group elnöke a lapnak elmondta, Nyugat-Európában nem ritka az a fajta társadalmi felelősségvállalás, amely a Gellért felújítása és a kötet születése kapcsán megjelenik. „A falak, lépcsőházak, stukkók megmentése, helyreállítása akkor teljes, ha az épületek kulturális és történelmi értékeit is feltárják és dokumentálják” – mondta korábban a kötet kapcsán Tiborcz.
Borítókép: Számtalan történetet őriznek a Gellért Hotel falai (Fotó: Metropol/Nagy Zoltán)
