Szabó Csaba a Magyar Nemzeti Levéltár honlapján megjelent cikkben értékelte az integrált intézmény létrehozása óta elvégzett munkát, beszélt a folyamatban levő programokról és a közeljövő terveiről.
Az elért eredmények közül az egyik legjelentősebb munkának nevezte a Párt-Állam-Párt adatbázist, amelynek a megalkotása még most is tart.
Felidézte, hogy első körben 1945–48-tól kezdődően a rendszerváltozásig dolgozták fel a pártállami időszak pártirányitási rendszerét osztályvezetői szintig. Amikor ez elkészült, elkezdték feltérképezni a teljes tanácsi rendszert, ami még az idén elkészül.
A 2024-es év programjairól szólva elmondta, hogy az intézmény három kiemelt programmal kapcsolódik a török–magyar kulturális évadhoz.
Ezek között említette azt a kiállítást, amelyik a magyar emigráció történetét mutatja be.
Mindenki előtt ismert a Thököly-, a Rákóczi- vagy éppen a Kossuth-emigráció, de talán kevesen tudják, hogy 1945-ben és 1956-ban is sokan menekültek Törökország felé, ahonnan aztán a legtöbben továbbmentek
– magyarázta.
Terveik között szerepel egy fényképalbum megjelentetése is. A különleges kiadvány a fotográfia kezdeteikor, valamikor az 1860-as években készült, és török életképek, törökországi városok látképei és emberek arcképei vannak benne, amelyek dagerrotípia eljárással készültek. Emellett egy nagy nemzetközi konferenciával is készülnek Törökországban.
Annak kapcsán is lesznek programok, hogy 2024 második felében Magyarország látja el az Európai Unió soros elnökségét.
Az év első felében Brüsszelben gyűlnek össze az Európai Unióban működő országos és nemzeti levéltárak vezetői, ahol hivatalosan bejelenti, hogy a következő rendezvény Budapesten lesz. Az eseményhez kapcsolódva öt rangos nemzetközi konferenciát bonyolítanak le.
A levéltár 2024-es feladatairól szólva kiemelte: jövőre lesz a nyolcvanadik évfordulója annak, hogy a Szovjetunió katonailag birtokba vette Magyarországot.
Van egy régi adósságunk, hiszen nyolcvan év eltelt, de mind a mai napig nem tudjuk, hogy miként zajlott pontosan ez a folyamat. Nincs pontos kronológiánk arról, hogy a szovjet hadsereg hogyan nyomult előre településről településre, és miként szorította vissza a magyar és német szövetséges haderőt. Nem tudjuk azt sem, hogy ezek a hadmozdulatok pontosan mekkora civil és katonai áldozattal jártak
– jegyezte meg. Ezért orosz, magyar, valamint német levéltári források felhasználásával összeállítanak egy anyagot, amelyben térképre viszik a Magyarország területén zajló különböző csapatmozgásokat.
Folytatják kiemelt programjukat, amelynek célja, hogy minél több vidéken élő emberhez elérjenek.
Ennek során fél év alatt több mint kétszáz programot valósítanak meg. Emellett a határon túl működő magyar kulturális intézetekben is szeretnének aktívan megjelenni.
Borítókép: A Magyar Nemzeti Levéltár háromszáz évét összefoglaló kötet (Fotó: Teknős Miklós)
