A könyvbemutatót Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója nyitotta meg, aki beszédében azt egy csecsemőhöz hasonlította, aminek születésénél rengeteg ember munkálkodott: tanulmányait 32 szerző jegyzi. A kötet a levéltár háromszáz évének, illetve annak a csodálatos palotának a százéves lenyomata, amely a gyűjtemény otthona. A palotát összművészeti alkotásnak tartja, hiszen nemcsak az ott őrzött 38 kilométernyi anyagra büszkék, hanem magára az épületre is. A korszak legjelentősebb építészei, festői és művészei dolgoztak rajta Pecz Samu terveitől kezdve a Róth Miksa műhelyéből kikerült üvegablakokig. Ilyen összművészeti munka eredménye a vaskos, majdnem hatszáz oldalas kötet is.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkár a fenntartó nevében szólalt fel a kötet bemutatóján.
Személyes történetén keresztül mutatta be, miért elengedhetetlen a levéltárak munkája a múlt megismerésében:
dédapja ugyanis Kardos János volt, aki ügyvédként számos ’56-os vádlott védelmét ellátta, és akinek hatására választotta ő maga is a jogi pályát és a köz szolgálatát. Dédapja megismerésében pedig a családi történetek mellett a levéltári források nyújtottak neki nagy segítséget. Ahogy mondta, a most elkészült kötet hiánypótló mű, ami közérthető, modern és szerethető formában hozza közelebb a múltat a jelenhez. Ezért
pedig mindenki, aki értékőrző szemlélettel él és alkot a ma világában, hálás önöknek, hálás a kollégáknak azért a munkáért, amelyet végeztek és végeznek nap mint nap
– mondta a kötet alkotóinak.
A köszöntők sorát Turi Attila Kossuth- és Ybl-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia nemrég megválasztott elnöke folytatta, aki szintén személyesen érintett a Magyar Nemzeti Levéltár történetében.
Az új, óbudai épület megtervezését ugyanis rá bízták három évvel ezelőtt. Szakmájából eredően az épületet és annak tervezőjét, Pecz Samut méltatta, akinek többek között a Fővám téri vásárcsarnokot vagy a Fasori Evangélikus Fiúgimnázium és a fasori templom épületegyüttesét is köszönhetjük. A Magyar Levéltár épülete Pecz utolsó műve, melyen tizenegy évig dolgozott, elkészültét még igen, de átadását sajnos már nem érte meg.
Romsics Ignác Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a történettudomány és a levéltár kapcsolatát mutatta be.
Homérosztól a Római Birodalmon át személyes kutatási élményein át rajzolta meg az ívet, amely addig vezetett, hogy a történetírás olyan mértékben összefonódott a levéltári kutatásokkal, ahogyan azt ma ismerjük.