Szarvas József Kossuth-díjas színész a Kontextusnak adott interjút, melyben egyebek mellett kitért a támadásokra, melyeket színész kollégái intéztek felé, amikor leszerződött a Nemzeti Színházhoz.
Volt figyelmeztetés, óvás, féltés. Az ember persze akkor már tudta, hogy mitől óvják és féltik, én meg magamban azt gondoltam, hogy miért, nincs hozzá jogom?
– mondja az interjúban a művész, hozzátéve, akkor úgy érezte, egyedül maradt.
A beszélgetésben arról is szólt, hogy az őt ért támadásoknak egészségügyi következményei lettek.
Ha valakinek más a véleménye, mint az enyém, attól nem kell félni! Ez a megfelelési kényszerpálya, na, erről már lejöttem. De szívritmuszavar volt az ára.
A Színház és Filmművészeti Egyetemen vállalt tanári állással kapcsolatban a színész így fogalmaz:
– Egyszer csak jött a kérdés, hogy nem tanítanék-e az egyetemen, elkezdtem gondolkodni, hogy miért igen és miért nem. Az igeneket értettem, és hogy miért ne? Mert nincs kedvem hozzá, hogy megint elővegyenek…
Végül elvállalta, növendékei már harmadévesek, mint mondja, 13 kitűnő fiatalemberrel dolgozik együtt.
Beszél az interjúban a Nemzeti Színház küldetéséről, feladatáról is.
– Csak azt nem értem, hogy a színház különböző műhelyei számára miért össztűzlehetőség a Nemzeti Színház? Minden színháznak az a dolga, hogy őrizze a saját identitását. A Nemzeti Színház identitását nem a szakma adta oda, hanem a közakarat. A szakma azt ne vegye el!
– vélekedik a színész.
Amit nem őrzünk, amit nem védünk, amit nem óvunk, azt elengedjük. A Nemzeti Színháznak van egy kötelessége: hogy a nemzeti kultúránk egészével foglalkozzon, és ebben a politikai ízek csak epizódokként vannak jelen
– hangsúlyozza az interjúban Szarvas József.
Andor Éva a Katona József Színház körüli botrányról is kérdezi a művészt, amelyre annyit reagál:
Meghökkentő volt, én ilyet még nem hallottam.
A teljes beszélgetés alább tekinthető meg!
Borítókép: Szarvas József a Kontextus vendégeként (Forrás: YouTube)
