Gyulafehérváron a régi püspöki, a későbbi fejedelmi palota a Szent Mihály-székesegyház mögött, a vár délnyugati szegletében található. Eredetileg több épületszárnya volt, amely a központi katolikus egyházi intézmények működését szolgálta. A hajdan egy tömbben levő püspöki, préposti és káptalani paloták folyamatosan bővültek. Ezek közül ma csak a püspöki tölti be eredeti rendeltetését, míg egyik épületszárnya a történelem során az enyészeté lett. A káptalani szárny épületében nyitotta meg kapuit az Erdélyi Fejedelmek Palotája múzeum február 5-én – ismertették.
Fotó: Molnár-Bernáth László
A püspöki palotát amelyet először 1287-ben említettek, 1542-től már az erdélyi fejedelmek lakták, ami mindemellett az egyik legfontosabb politikai központtá vált.
A feljegyzések szerint János Zsigmond fejedelemség idején vált igazi palotává, ugyanis az uralkodó kibővítette, festményekkel, szőnyegekkel tette igazán pompássá az addig rá jellemző kissé szűkös és egyszerűnek mondható épületet. A csillogás és a királyi fenség hangsúlyozása nem csupán öncélú volt, ugyanis politikai reprezentációs célokat szolgált.
A palota lakói között olyan nevek sorakoztak fel, mint János Zsigmond, a Báthoriak, Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György, I. és II. Apafi Mihály.
A XVII. században, a Báthory-, Bethlen- és Rákóczi-korban kezdték átépíteni – újabb reneszánsz ihletésű épületszárnyakat illesztve a már meglévő középkori épülettestekhez – olvasható a tanulmányban.
Bethlen a palota vízellátásáról is gondoskodott, ugyanis a Mamut szőlőhegyről négy kilométeres vízvezeték segítségével juttatták el a friss forrásvizet a palotába és a városba egyaránt. Majd az 1650-es években már szökőkút is működött az épület udvarán.
Az épületet, volt hogy évekig magára hagyták és a viharos politika viszályok sem kímélték.
Századokon keresztül csodálatot váltott ki az idelátogatókból az erdélyi késő reneszánsznak ez a remek, Gyulafehérvár arculatát máig meghatározó építészeti emléke. Százötven éven át ebből az épületből alakították Erdély történetét az arra érdemes vagy kevésbé uralomra termett fejedelmek – írják.
A palota történetéről szóló teljes tanulmány a Magyar Összetartozás Intézetének oldalán olvasható.
Borítókép: A drónnal készült felvételen a fejedelmi palota Gyulafehérváron 2024. február 5-én (Fotó: MTI/Kiss Gábor)
