Csehov Három nővér című művének története egy Moszkvától távoli, jelentéktelen kormányzósági városban kezdődik, a fókuszban pedig Andrej Prozorov és három húga áll. A művelt, széplelkű testvérek vonzzák magukhoz a kellemes társaságra vágyó, egyhangú életű urakat, tiszteket a környékről, akik ezúttal Irina névnapján teszik tiszteletüket. A társasághoz csatlakozik a dandár új ezredese és néhány nem várt vendég is. A névnapi összejövetel váratlanul eljegyzéssel ér véget. A művet eredetileg négy, a kecskeméti rendezésben két felvonásban játsszák, négy elkülönülő szakaszra bontva.
Az eddigi interpretációkhoz képest a legnagyobb innováció Szente Vajk rendező saját elmondása szerint a mű szerinti második felvonásban megjelenő farsang, ahol a szokásostól eltérően a szereplők hétköznapinak aligha mondható jelmezekbe bújnak, s ezekkel igyekeznek üzenni, kommunikálni magukról mélyen rejlő érzéseket, gondolatokat.
Nagy rendezői magabiztosság kell ahhoz, hogy bárki színpadra állítson egy Csehov-művet, ugyanakkor nagy vezetői magabiztosság is kell ahhoz, hogy azt egy színház műsorára tűzze. És mindez nem tudna működni egy magabiztos társulat nélkül. Csehovot nem véletlenül tartják számon a világ drámairodalmának legnagyobbjai között, és nekem meggyőződésem, hogy a Három nővérnél jobb drámai darab nem született még
– hangsúlyozta Szente Vajk.
Az előadás plakátja és bizonyos pillanataiban a díszlet is a Jóbarátok című amerikai szituációs komédiát idézi. Elsőre talán nehezen találunk összefüggést a két történet között, a rendező azonban rámutatott a hasonlóságokra.
Az efféle műsorok szereplői tulajdonképpen ugyanabból érik el a humort, amiből Csehov akarta. Megmutatja karaktereinek esendőségét, rossz tulajdonságait, gyarlóságait, alantasságait, és pontosan ugyanezen nevetünk a Jóbarátokban is. Azt is célom volt ezzel megmutatni, hogy ezek a szereplők a mai napig itt élnek köztünk
– adott választ a rendező, majd hozzátette: a Három nővér című előadásban rendkívül magas szintű színészi teljesítményekre lehet számítani.
A Három nővér Kovács Lehel, Kovács Gyopár, Bori Réka, Zsigmond Emőke, Szabó Dorottya, Orth Péter, Nagy Sándor, Koltai-Nagy Balázs, Fazakas Géza, Sipos Imre, Körtvélyessy Zsolt és Csombor Teréz szereplésével február 16-tól látható a Kelemen László Kamaraszínház színpadán.
Borítókép: Jelenet az előadásból (Fotó: Benkő Emese)
