Mit jelent a Szent Korona-eszme?

Az intézet a sorozatban olyan témákat állít fókuszba, amelyek a magyar kultúra, a nemzeti identitás szempontjából kiemelten fontosak, esetleg éppen, hogy védelemre, újraértelmezésre szorulnak, amelyek összekötik múltunkat a jövőnkkel. A rendezvénysorozat első estjét, amelyen a Szent Korona-eszme egy-két kérdését járták körül a meghívottak, csütörtökön tartották a Magyarságkutató Intézet konferenciatermében. A kerekasztal tagjai – Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, Fazekas Zoltán József, a Magyarságkutató Intézet szakmai és operatív főigazgató-helyettese, Horváth Attila alkotmánybíró, egyetemi tanár, Liktor Zoltán Attila egyetemi tanár, Szabados György, az MKI László Gyula Kutatóközpont és Archívum igazgatója, Szmodis Jenő egyetemi tanár, Varga Tibor és Zétényi Zsolt jogtörténészek – két kérdést kaptak: milyen lényeges különbségek vannak a történeti és a kartális alkotmány között, illetve, hogyan tud megjelenni a hit a két alkotmánytípusban?

Szabados György két fontos kérdésre mutatott rá. Egyfelől arra, hogy az ősmagyarok fogalmi készlete alkalmas volt a keresztény hit befogadására, másfelől arra, hogy a Szent Korona-eszme ereje, államszimbolizáló jellege nem változott meg, viszont az állam – az utóbbi száz évben – erőteljesen átalakult. 

Az alkotmány, minden alkotmány eredendőn történeti jellegű – szögezte le Szmodis Jenő. A kartális alkotmány jelenti a szakítást a múlttal. Nem is meglepő, hogy az első írott alkotmányként értelmezhető szöveget Cromwell rögzítette. 

Varga Tibor egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy évtizedeken át nem beszéltünk az ezeréves jogtörténetről, pedig a Szent Korona-tan igazi hungarikum, velünk él, velünk változik akkor is, ha nem akarunk róla tudomást venni. 

Zétényi Zsolt úgy folytatta, s bizonyos fokig foglalta össze az eszme lényegét, hogy annak következtében a magyar történelem minden pillanatán elvek vonulnak végig, olyan elvek, amelyek megfogalmazódnak a Szent Korona-tanban, de amelyek egészen a vérszerződésig nyúlnak vissza. Mindegy, hogy történelmi szempontból mennyire tudjuk rekonstruálni az eseményeket, vagy tudunk-e válaszolni a korona eredetének kérdésére. Jogi, jogtörténeti szempontból ezekre a hagyományokra támaszkodott a magyar közösség, a Szent Korona-eszmében megfogalmazott elvek határozták meg a magyarság együttműködését. 

Borítókép: A kerekasztal tagjai – Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, Fazekas Zoltán József, a Magyarságkutató Intézet szakmai és operatív főigazgató-helyettese, Horváth Attila alkotmánybíró, egyetemi tanár, Liktor Zoltán Attila egyetemi tanár, Szabados György, az MKI László Gyula Kutatóközpont és Archívum igazgatója, Szmodis Jenő egyetemi tanár, Varga Tibor és Zétényi Zsolt jogtörténészek (Forrás: Magyarságkutató Intézet)