Mielőtt azonban a kérdésekre válaszoltak volna a beszélgetésben résztvevő jogászok, történészek, Kásler Miklós mutatott rá, mennyire fontos volt a magyarság magára találásában, hogy sok bátor gondolkodó őrizte a Szent Korona-eszmét azokban az évtizedekben is, amikor nem volt szabad arról beszélni, amikor ezt a nagyon ősi magyar gondolatot marginalizálni igyekezett a kommunista hatalom. Miközben – szögezte le a főigazgató – ezen az eszmén áll a magyar államiság, és végső soron a magyar közélet morális viszonyrendszere is.

Hiszen a Szent Korona-eszméből az is következik, hogy a hatalom nem földi eredetű, s ezért egyetlen ember sem ragadhatja magához a teljes hatalmat. A korona egészét a király és a nemzet együttesen alkotja.
Fazekas Zoltán József az idő jelentőségére hívta fel a figyelmet. A kartális alkotmányok mindig jelenidejűek, aktuális célok, aktuális megfogalmazásai. A történeti alkotmányoknak azonban más az idődimenziójuk. Évszázadokig fennállnak, alakulnak, változnak, s ezért elveik beleivódnak az emberi tudatokba is, hétköznapi útmutatóul is szolgálhatnak. Jól tükrözi a változás képességét a hitújítás korának átalakulása. Mikor a magyarság egy része, s velük a magyar király, János Zsigmond katolikusból lutheránus, majd kálomista, végül unitárius lett, a történeti alkotmány úgy követte a változásokat, hogy az 1568-as tordai országgyűlésen Európában elsőként hirdették ki a vallásszabadságot.
Horvát Attila azzal egészítette ki: – A kartális alkotmány olyan mint egy fénykép, a másik egy filmhez hasonlít. Ami pedig a hitet illeti:
Szent István törvényeit az isteni törvényekből vezeti le. Úgy fogalmaz, az isteni törvények jutalmazzák a jókat, az emberi törvények büntetik a rosszakat.
Liktor Zoltán Attila történeti alkotmányunk alapelveiről beszélt, a szuverenitás különleges, kettős jellegéről, amelyben a király és a nemesség csak együtt képviselheti az ország akaratát, és persze együtt birtokolja az ország területét. Beszélt a korona beavató jellegéről, az oszthatatlan nemesség, az oszthatatlan nemzet elvéről, és persze az ellenállási jogról.