Mindezt csak azért bocsátom előre, hogy átérezhessük, milyen elképesztő távlatokat tud átfogni a fotográfia, mennyi értékes részlettel gazdagíthatja világról alkotott képünket. Ha pedig személyesen is belemerülnénk a magyar fotóművészet történetébe, más dolgunk sincs, mint elsétálni a Városligetbe, és megkeresni a Millennium Házában megnyílt NEO Kortárs Művészeti Térben a Mélység/élesség. Remekművek a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből című tárlatot.
Az intim hangulatú kiállítóhelyen látható kiállítás lényegét így foglalja össze az előzetes:
a Magyar Fotográfiai Múzeum legféltettebb alkotásait bemutató tárlaton a legismertebb magyar vagy magyar származású fotográfusok – többek között André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Martin Munkácsi, Robert Capa – művei mellett 19. századi világhírű külföldi fotóművészek és kortárs alkotók munkáival is találkozhat a nagyközönség.
A hazai fotókultúra mélyére ásó összeállítást Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter nyitotta meg csütörtök délelőtt. A tárcavezető szerint 170 év fotográfiai azt mutatják meg, hogyan látták és hogyan próbálták értelmezni a világot fotóművészeink. A találó cím nemcsak a fényképekre vonatkozik, de arra a mélységre is és arra az élességre is, amivel ránézünk a minket körülvevő életre.
A fotó dokumentál és ezzel jelentést ad a múltnak, s ezzel tartalmat ad a világnak.
A miniszter arra is fölhívta a figyelmet, hogy a tárlat megmutatja, milyen komoly örökséget kaptunk, s milyen komoly felelősséget jelent ennek az örökségnek a gondozása, gyarapítása.
Erre a kihívásra ad választ Európa legnagyobb múzeumi beruházása, a Liget projekt, illetve az, hogy – mint bejelentette – 2025-ben a közeli Klösz-villában talál otthonra a Fotográfiai Múzeum.
A kiállítást Baki Péter kurátor, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója mutatta be, hangsúlyozva, hogy a tárlat egy most elindult folyamat első lépése. Az új múzeum lehetőségére reflektálva leszögezte:
Régóta vártuk ezt a bejelentést. 143 éve.
Természetesen voltak törekvések a magyar fotómúzeum megalapítására, de igazi otthona soha nem lett annak a gyűjteménynek, amelynek kincseiből mutat be válogatást a NEO Kortárs Művészeti Tér.
A most látható anyag valóban tükrözi azokat a jelentésváltozásokat, nézőpontváltásokat, amelyek jellemezték a fotográfia múltját, az érdeklődők elé tárja azokat a műfaji különlegességeket, amelyeket csakis a fotóművészet ismer, mint amilyen a szociofotó vagy a dokumentumfotó.
Ez a mostani megnyitó szimbolikusan is összefonódik a Liget múzeumi projekttel
– hangsúlyozta Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa. Nemcsak azért, mert a helyszín, a Millennium Háza eredetileg a kortárs képzőművészeti alkotásokat bemutató műcsarnoknak épült, de azért is, mert a jövőre megnyíló múzeummal a fotóművészet is otthonra talál a Ligetben. A fotótörténeti múzeummá alakuló villa, Klösz György fotográfus egykori műterme és lakóháza ugyanis, ha nem is a liget fái között, de a liget kapujában, a Városligeti fasor végében várja majd a látogatókat. A Mélység/élesség. Remekművek a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből című tárlat megnyitása ennek az otthontalálásnak fontos állomása.
Borítókép: Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa és Baki Péter kurátor, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója (Fotó: Mirkó István)
