A február 8-án nyíló és egészen április 14-ig látható kiállítás az esszenciáját adja Tornyai János munkásságának. A szolnoki múzeum és a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum közös tárlata a 155 évvel ezelőtt, 1869-ben Hódmezővásárhelyen született festőművész, az úgynevezett alföldi iskola meghatározó alakja előtt tiszteleg: a kiállítás a teljes életműből nyújt bőséges válogatást. A tárlaton a közönség láthat festményeket a művész valamennyi alkotói periódusából és az általa ábrázolt témákból.
Tornyai János a magyar parasztság ikonikusnak tekinthető témáit festette a pályája elején.
Azonban ahogy ő maga fogalmazott 1917-ben: „kiszeretett a parasztból”, és elkezdte megörökíteni az Alföldet olyan látásmóddal, amelynek kialakulásában fontos szerepe volt házvezetőnőjének, élettársának és később festőtársának, Kovács Máriának. Naplójában az akkor már idős mester maga is a nőábrázolásaira, főként az aktjaira helyezte a hangsúlyt saját életművében.
Nagy Imre, a tárlat anyagát válogató művészettörténész felidézte: Hódmezővásárhelyen 2019-ben rendeztek gyűjteményes kiállítást Tornyai János munkáiból azzal a céllal, hogy árnyalják, gazdagítsák a munkásságát csak az alföldi festészethez soroló, róla kialakult képet.
A szolnoki tárlat is egy lépés azon az úton, hogy Tornyai János elnyerje azt a rangot a magyar festészetben, amely őt megilleti.
Tornyai többszörösen kötődött Szolnokhoz, jó kapcsolatot ápolt a Szolnoki Művésztelepen alkotó kortársaival. 1903-ban meghívták a Szolnoki Művésztelepre, 1910-ben a telep törzstagjának választották, de végül nem élt a felkínált lehetőséggel. Művészi attitűdje, stílusa és témái számos ponton kapcsolódnak a mindenkori szolnoki művészeti törekvésekhez.
Borítókép: Az idősödő Tornyai János (Forrás: Gyulai Hírlap)
