Ha kellett, heringhalász, ha kellett, sztepptáncos volt: Rejtő Jenő munkásságára emlékezünk

Rejtő Jenő a magyar szórakoztató irodalom jeles képviselője és megújítója. Nemcsak a pesti művészéletben volt ismert, hanem színdarabjai és könyvei okán a közönség is szerette. Cikkünkben rá emlékezünk születésnapja alkalmából.

2024. 03. 29. 17:00
Néhány könyv Rejtő Jenőtől
Rejtő Jenő könyveinek borítója Forrás: kepmas.hu
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rejtő Jenő fiatalkora

Rejtő Jenő 1905. március 29-én Budapesten látta meg a napvilágot Reich Jenő néven Reich Áron és Wolf Ilona gyermekeként. A kisfiú harmadikként érkezett a családba, két bátyja volt, a rendelkezésre álló információk szerint pedig nem egy jómódú családban nevelkedett. Otthon sokat játszott a család sakkot és kártyát, mely későbbi kártyaszenvedélyének is alapja lehetett. 

„Thuróczy Gergely irodalomtörténész A megtalált tragédia – Rejtő Jenő emlékére című könyvében olvasható, hogy Reichék nem voltak jómódúak, és az apa gyakran váltogatta a munkáit”

írja a Képmás.

Rejtő Jenő portréja. Forrás: Wikipédia

 

Milyen munkái voltak Rejtő Jenőnek?

Rejtő élete megpróbáltatásokkal teli, iskolai tanulmányainak útja rögös. A Kertész utcai polgári iskolából eltanácsolták, mert zsidózó tanárát szájon vágta, a színiiskola elvégzése pedig nem hozta meg a várva várt áttörő sikert. A színházi álmok tovább kergetése miatt Berlinbe ment, külföldön próbált meg boldogulni, kereste a helyét a világban és számos, ma már különösnek tekinthető munkája is volt az évek során.

Így lett heringhalász vagy éppen gobelinkereskedő. 

„Hamburgban dokkmunkás volt és illatszerárus, Svédországban heringhalász, Genovában építőmunkás, Zürichben gobelinkereskedő, Franciaországban sztepptáncos, dolgozott vándorcirkuszban és járt Afrikában is, az azonban vitatott, hogy az idegenlégióban szolgált-e” – áll egy másik cikkben.

1930-ban hazajött, majd tanított és írt. Idővel a Teréz körúti Színpad házi szerzője lett: az Aki nyer, az mer című zenés darabja – amelyben a kor sztárja, Honthy Hanna is játszott –150 előadást is megélt. 

 

Két hét, 120 oldal

Termékeny író, aki egy-egy regénnyel akár pár nap alatt végzett, a Nova kiadó pengősregényeinek egyik szerzője volt. 

A munkatempója egészen döbbenetes, hiszen a források szerint kéthetente vállalt 120 oldal terjedelmű írásokat. A kiadó külföldi irodalmat nyomott, innen eredhet a P. Howard álnév is.

 

Rejtő élete a sikerek után 

A sok munka felőrölte egészségét, először szanatóriumba kényszerült, majd pedig a zsidótörvények miatt nem publikálhatott saját neve alatt. Egy feljelentést követően büntetőszázadba került, végül pedig Ukrajnában, Jevdokovóban, meggyötörve és legyengülve érte a halál. Egészen fiatalon, mindössze 38 éves korában hagyta itt a földi létet. Az irodalom azonban kétségtelenül tartotta benne a lelket, hiszen „állítólag még halála előtt is bajtársait szórakoztatta emlékezetből idézett regényrészleteivel” — idézi fel a Fidelio.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.