Eltáncolják a székelykaput

A Bartók-tavasz nemzetközi művészeti heteken, a Müpa Fesztivál Színházában mutatja be legújabb előadását a Duna Művészegyüttes április 6-án. A Székelykapu című kétfelvonásos produkció inspirációs centrumában a csodás, szimbólumokban gazdag kapu áll. Az előadáson utazást tesznek a székelység múltjába, megelevenítenek rég elfeledett táncokat, felidézik azok eredetét és jelentős történelmi eseményeket.

Jelenet a Székelykapu című előadásból. Fotó: Végh Tamás Forrás: Duna Művészegyüttes

A székelykapu az ősi erő szimbóluma. Olyan szakrális jelentőségű építmény, mely hitük, reményük, Istenhez való tartozásuk jelképe, egyfajta kommunikációs csatorna ég és föld között. A székelykapu három oszlopa a test, a lélek és a szellem egységére utal. Faragásai védelmi, kegyelmi és áldást adó szimbólumok, melyek az univerzum energiájának lenyomatai is. Az alkotói szándék szerint a Duna Művészegyüttes legújabb produkciójában átjárást nyit két világ között, szakrális és világi viszonylatban egyaránt. E tér-idő játék során a székelység múltjába, rég elfeledett táncaiba, eredettörténetükbe és jelentős történelmi eseményeibe tekinthetnek majd be a nézők. 

Makovecz Imre szellemiségét idézte meg a néptánc nyelvén a Duna Művészegyüttes a XXXI. Csángó fesztiválon 2023. augusztus 11-én, Jászberényben (Fotó: Új Néplap/Pesti József )

Az előadás két felvonásból áll. 

Az első részben a székelyek eredetének táncos krónikáját kortárs elemekkel vegyített koreográfiákban, világzenére adják elő a táncművészek a színpadon. Megjelennek többek között égi-földi eredetmondák, a Szent Anna-tó legendája, de például megidézik Dózsa György parasztfelkelését, Kőrösi Csoma Sándor keleti útját, a Siculicidiumot, avagy a mádéfalvi veszedelmet, illetve a csíksomlyói Babba Máriát, a Napba öltözött Boldogasszonyt is. A világzenei dallamok zeneszerzője ifj. Csoóri Sándor. A dallamok Bartók Béla gyűjtéseiből merítenek, megjelennek a népdaltípusok régi és új stílusai is. A székely népzenében folklorizálódott hangszereken, cimbalmon és harmonikán kívül zongora, nagybőgő, cselló, brácsa, hegedű és tárogató szólal meg. 

Különlegességként Okazaki Masato fűrészjátéka is színesíti az előadás hangzásvilágát.

A második rész ezzel szemben egyfajta táncos barangolás lesz Székelyföldön, amelyben autentikus székely népzene szólal meg. Gyergyói, felcsíki, felső-maros menti, sóvidéki, kászoni, magyarói dallamokat játszik a Göncöl zenekar, amelynek zenei szerkesztője Pál István „Szalonna”.  
A székelykapu szellemi üzenete: „Áldás a bejövőnek, béke a kimenőnek.” Nem más ez, mint múlt és jövő kapcsolódási pontja, melyet méltó módon elevenít meg a színpadon a Duna Művészegyüttes.

A Székelykapu című produkció bemutatója április 6-án lesz látható a Müpában, további előadásokat pedig április 7-én, majd május 28-án és 29-én láthatnak az érdeklődők.

Az előadás bemutatója a Bartók-tavasz nemzetközi művészeti hetek programjaként a Müpa szervezésében valósul meg.

Borítókép: Jelenet a Székelykapu című előadásból (Fotó: Duna Művészegyüttes/Végh Tamás)