Világok találkozása a Müpában

A Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterme ad otthont április 9-én a Tiszta forrás című, Bartók török és magyar gyűjtései nyomán színpadra állított összművészeti estnek. A Káel Csaba által rendezett, Guessous Majda Mária „Mesi” marokkói–magyar származású énekesnő, illetve a Győri Balett és a Magyar Állami Népi Együttes közreműködésével megvalósuló produkció a zene és tánc kapcsolatát helyezi fókuszba. A műsor a török és a magyar zenei hagyományok közötti kapcsolódásokat kiemelve kelti életre Bartók életművének néhány jellegzetes darabját.

2024. 04. 06. 6:55
Bartók Béla magyar és török gyűjtései is felcsendülnek április9-én, a Müpában Forrás: Facebook/Bartók Tavasz
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Az én vezéreszmém, amelynek, mióta csak mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok: a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válásé minden háborúság és viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem – amennyire erőmtől telik – szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás! – írta egy levelében 1931-ben Bartók Béla. Ez a gondolat köszön vissza a műsor címében is. Egy hasonló összművészeti estet először 2022-ben, a dubai világkiállítás magyar napján láthatott a közönség.

Bartók Béla
Bartók Béla (Forrás: Wikipédia)

Bartók Béla a magyar zenetörténet egyik legfontosabb alakja. Népzenei gyűjtései a mai napig meghatározó hatással bírnak. Nem csupán a népművészeket inspirálják, de a komolyzene, a jazz és a világzene alkotóit és előadóit is megihletik. 

Az azonban kevésbé ismert tény, hogy a mestert a környező népek zenéjén túl a távoli világok kultúrája is foglalkoztatta.

A Tiszta forrás című produkcióban török és magyar eredetű gyűjtése jut kiemelt szerephez. Bartók munkássága során a magyar népzenei örökségünket mentette át az utókor számára. Összegyűjtve és kicsit megújítva átadta őket a következő nemzedékeknek. A mostani produkció egy kevésbé ismert kincset, a török és arab gyűjtéseket tárja a közönség elé.

A három művészeti formáció – a Magyar Állami Népiegyüttes, a Győri Balett és Guessous Majda Mária „Mesi” marokkói–magyar énekes és a kiváló zenekar – közreműködésével létrejött produkció egy különleges, emelkedett hangulatú, álomszerű világba repíti a nézőket. Az est során számos világ találkozik. A hagyományos népművészetek mellett a kortárs tánc és zene is jól megfér majd. A magyar és a török kulturális értékek és hagyományok pedig különleges harmóniában olvadnak egybe.

Az előadás zenei világát Fekete-Kovács Kornél, Nikola Parov és a zenei szerkesztő, Gőz László álmodták meg. A produkció rendezője Káel Csaba, koreográfusai Ágfalvi György, Mihályi Gábor és Velekei László. A Győri Balett igazgatója lapunknak elmondta, mennyire örül annak, hogy részese lehet ennek a minden szempontból izgalmas, kihívást jelentő produkciónak, amelyben egymástól térben és időben látszólag távoli, mégis egymáshoz szorosan kapcsolódó világok találkoznak egymással. 

A dubaji világkiállításra készült változat jelentősen újjászületett. A fellépők és maga a keretes szerkezet megmaradt: a Győri Balett táncosai kezdenek kortárs tánccal, utána a Mihályi Gábor vezette Magyar Állami Népi Együttes következik hagyományos magyar, török és bolgár táncokkal. Utánuk Guessous Majda Mária „Mesi” és a kiváló zenészek – Barvich Iván, Szlama László, Boros Gerzson Dávid és Smuk Tamás – következnek, majd ismét a Győri Balett, illetve a Magyar Állami Népi Együttes táncosai lépnek színpadra. A tartalom és a zeneiség azonban megújult. 

A dubaji verzióban a Győri Balett táncosainak egy Bartók-táncszvitre készítettem koreográfiát, most pedig a III. vonósnégyesére készítünk egy hosszabb etűdöt. Ez a táncosok számára is izgalmas kihívás. Számomra pedig azért is különleges ez a pillanat, mert már gyermekként örököltem a néptánc szeretetét. Több mint tíz éven keresztül hódoltam is ennek a szenvedélyemnek, és máig nagyon nagy hatással van az alkotói munkásságomra a néptánc

– nyilatkozta lapunknak a készülő előadás kapcsán Velekei László koreográfus, a Győri Balett igazgatója.

Jegyek és az előadással kapcsolatos további információk ezen a linken érhetők el.

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.