– A közönség nagy érdeklődéssel fogadta aktuális rendezését, a Fekete hattyút. Mit sejtet az elnevezés, mire számíthat a néző? Csajkovszkij 150 éve megálmodott klasszikus történetének tánc-thrilleres feldolgozása miképpen viszonyul az alapműhöz?
– Az elnevezés sok mindent sejtet. Egyrészről pontosan üzeni a néző számára, hogy a Hattyúk taváról, a világ legismertebb balettjéről van szó, ahol Csajkovszkij csodálatos muzsikája csendül fel. Ugyanakkor azt is üzeni, hogy nem a mindannyiunk által ismert klasszikus verzió, hanem egy átdolgozás látható. E verzióban a mélységet, a sötét erőt, azt a furcsa, elvarázsolt létet keressük, melynek szimbóluma a fekete hattyú. Már a cím pszichoanalitikus megközelítést sejtet. 2010-ben készült egy azonos című amerikai pszichothriller Darren Aronofsky rendezésében – ott teljesen más irányból, de az alkotó mégiscsak hasonló fekete erőt keresett. A film népszerűsége segít, hogy a mi üzenetünk is célba érjen. Társulatunk a Szegedi Kortárs Balett kortárs táncegyüttes, ebből adódóan az eszköztárunk eltérő a klasszikus balettétől. Azzal a nézői elvárással sem szerettünk volna egy azonos, Hattyúk tava cím esetén megküzdeni, hogy a színházba betérő vendég azt gondolja, klasszikus megoldással operáló előadást fog látni. Utóbbi nem a mi feladatunk, a mi eszköztárunk ezt nem teszi lehetővé. Ezek a gondolatok húzódnak meg a címválasztás, azaz a Fekete hattyú elnevezés mögött.
– Az alkotás műfaja balett-thriller. Miért éppen erre a zsánerre esett a választása, és a gyakorlatban ez milyen mozzanatokban tükröződik?
– A műfajválasztásnak több oka van. Egyrészről ad egy kis nyomoznivalót a nézőknek, sőt annyit elárulhatok, hogy gyilkosság is van a történetünkben. A haláleset megfejtése során érdekes lesz, ki kivel van, és mely szereplő milyen motívumok mentén cselekszik. Ez a dinamika önmagában feladatot ad a nézőknek, akik feltehetően szép ívet fognak bejárni a karakterekkel, megtalálva azok igazságát és motivációit.
– Milyen díszletet és jelmezeket álmodtak meg a produkcióhoz?
– Vizuális szinten szándékosan színházasabb hangulatot próbáltunk létrehozni. A darabot a XIX. század végére, tulajdonképpen a mű megírásának idejére helyeztük. Ez a korszak a kosztümökben, a jelmezekben is megjelenik a színpadon. Ebben az időszakban sok helyen – és egyébként később is – az elmegyógyintézeteket, a pszichiátriákat kiüresedett kastélyokban rendeztek be. Erre Magyarországon is számos példa található. Sok elhagyatott vidéki kastély adott otthont elmegyógyintézetnek. A mi Fekete hattyú-történetünk során is hasonló miliőjű pszichiátrián járunk, ahol még a XIX. század eszköztárának segítségével próbálnak mentális betegségeket gyógyítani. A módszerek palettája széles, olyanokról beszélhetünk például, mint a bilincselés vagy a vizes fejmosás. Egy ilyen intézményben él főszereplőnk, Odette. Tulajdonképpen végig az ő sorsával, az őt körülvevő viszonyrendszerrel és azzal a skizofrén állapottal foglalkozunk, amelyben ő és a tudata, a személyisége kettéhasad. Jelmeztervezésben ezúttal is Bianca Imelda Jeremias az alkotótársam, akivel már több mint tíz éve dolgozom együtt. A díszlettervezés területéről szintén régi társam Tóth Kázmér, akivel a mostani előadás díszletein is közösen gondolkodtunk. A darab fontos eleme a vetítés – e célból két különböző felületet használunk. Ez a technikai megoldás sokat segít minket abban, hogy az adott mesevilág, amelyet a főszereplő lány álmodik – a hallucinációk, a látomások világa – megelevenedjen a színpadon. Ehhez Madarász János készített nekünk animációkat, a világítást pedig Szabó Dániel csinálja. Mindezek együttesen szerves részei ennek a most bemutatandó produkciónak.
– Már biztos nagyon várják a bemutatót. Kik láthatók a címszerepekben? Mikor lesz a premier?
– A Szegedi Kortárs Balett 16 fős társulat. Szerencsére sok fiatal tehetség táncol nálunk, közülük most többen kapnak szereplehetőséget, hiszen minden karakter esetében két szereposztást állítunk ki. Amikor valaki éppen nem a karakterét adja elő, akkor a karban táncol –ez egyfelől dupla feladatot jelent, másfelől biztonságot ad. Sok előadást fogunk ugyanis Szegeden, Budapesten és külföldön játszani, tehát ezek teljesítésének biztonsága azt diktálja, hogy mindig készen álljon egy másik szereposztás.
– A szegedi premiert követően Budapestre is elhozzák az előadást. Hol lesznek a turné nemzetközi állomásai?
– Április 12-én, pénteken lesz a szegedi bemutatónk. Jövő héten, 18-án már Belgiumban játsszuk az előadást, itt lesz a nemzetközi premierünk, majd különböző belga városokba – szám szerint hétbe – szintén elvisszük a Fekete hattyút. A csúcselőadás Brüsszelben lesz, amire már elkapkodták a jegyeket. Nagy a figyelem rajtunk, ami nagy felelősséget is jelent. Budapestre május 2-án hozzuk az új produkciót: a Budapest Táncfesztiválon, a Nemzeti Táncszínházban mutatjuk be. A nagy érdeklődés szerintem egyrészt a jó címnek köszönhető, ami izgalmas és jó táncolnivaló témát rejt. Köszönhető Csajkovszkijnak is, aki fantasztikus zeneművet alkotott hozzá. A zene még mai füllel hallgatva is elképesztő hatásokat és drámai pillanatokat tud okozni. Ebbe belegondolva micsoda elementáris erővel hathatott ez a zene 150 évvel ezelőtt! A társulat híre szintén sokakat megszólít, örülünk, hogy ennyien kíváncsiak a Szegedi Kortárs Balett produkcióira.
– Mivel készülnek még az évadban? Milyen előadások vannak vagy lesznek repertoáron?
– Pár napja játszottuk a Lear című produkciónk utolsó előadását ebben az évadban, de jövőre újra közönség elé visszük. Shakespeare Lear király című műve nyomán látványos, zsigerekig hatoló produkció született, melyet a nézők nagy szeretettel fogadtak. Természetesen a Carmina Buranát mindig játsszuk, az repertoárunk állandó része. A Lánglelkű előadásunkban öt rövid, fiatal zeneszerzők és koreográfusok által közösen alkotott darabot mutattuk be, de a Carment is előadtuk. Színes repertoárt viszünk, a jövő évadunk már most tele van, hiszen magyarországi előadásaink mellett sok helyre utazunk. Egyik legfontosabb állomásunk Párizs lesz, ahol korábban még nem léptünk fel. Két héten keresztül, hat-hat előadásban a Fekete hattyút és a Carmina Buranát játsszuk a francia közönségnek. Új, izgalmas nemzetközi bemutatkozási lehetőség lesz ez a társulatnak.
