Az emberiség az 1990-es évek végére jutott el odáig, hogy elkezdett félni a technikai fejlődéstől. Korábban már felmerült a gondolat, hogy a nukleáris fegyverek formájában megjelenő technológia véget vethet az életnek, de az egy hardver volt. Az 1999-ben felmerült Y2K hiba volt az első alkalom, amikor globálisan meg kellett birkózni azzal a gondolattal, hogy egy szoftvernek vagy néhány sornyi kódnak drasztikus következményei lehetnek a való világban. Ebben a korszellemben jelent meg a Mátrix.
Az 1999. március 31-én bemutatott Mátrix közel sem a legjobban várt film volt a XX. század utolsó évében (ez valószínűleg a Star Wars I. rész – Baljós árnyak volt), de megkerülhetetlenné vált. A legtöbbet emlegetett film lett abban az évben, és egy olyan alkotás, amelyről azóta is beszélünk.
Amikor a film megjelent, a világháló viszonylag új volt, és a mesterséges intelligencia (AI/MI) még csak fejlesztés alatt állt, de a dot-com boom techno-optimizmusa alatt már érezhető volt a szorongás amiatt, hogy hová viheti az emberiséget a technológia.
A Mátrix kiaknázta a kialakuló félelmet, hogy a kibertérben minden és mindenki összekapcsolódhat. Erre épül a film alapvető technológiai-filozófiai kérdése, amelyet ma már rendszeresen feltesznek: Egy számítógépes szimulációban élünk?
A Mátrix története
Magában a történetben nincs semmi különös újdonság.
A „kiválasztott” narratíva az egyik legrégebbi és legtöbbet használt történet, legutóbb a Dűne franchise-ban láthattuk.
Ha Paul Atreides Neo, akkor a hithű Stilgar Morpheus, és Chani életcsókja megegyezik Trinityével. De Wachowskiék (valamint Denis Villeneuve) esetében nem annyira az a lényeg, hogy mi a történet, hanem az, hogy hogyan mondják el. És ez az, ahol a Mátrix rengeteg stílus ötvözésével és egy úttörő, izgalmas vizuális nyelvvel történelmet tudott írni.
A forgatókönyv középpontjában Neo, egy számítógépes hekker állt, aki megtudja, hogy az embereket rabszolgává teszik egy mesterséges intelligencia által megtervezett szimulációban.
Miután Will Smith passzolta a főszerepet (saját bevallása szerint azért, mert nem értette a forgatókönyvet) Keanu Reeves végzett az élen Laurence Fishburne, Carrie-Anne Moss és Hugo Weaving mellett.
A Mátrix lett a mérce a XXI. századi akciófilmek számára a speciális effektusok, a harcok és az akciójelenetek tekintetében. A kritikusok is elismeréssel szóltak róla, és dicsérték innovatív vizuális effektjeit, operatőri munkáját és általános szórakoztató értékét. A film több mint 460 millió dollárt hozott 63 millió dolláros költségvetéssel, és ezzel a Warner Bros. legtöbb bevételt hozó alkotása lett 1999-ben.
Összességében 1999 negyedik legnagyobb bevételt termelő filmje lett, csak a Toy Story 2 (487 millió dollár), a Hatodik érzék (672 millió dollár) és a Star Wars I. rész – Baljós árnyak (924 millió dollár) előzte meg.
A Mátrix kulturális hatása
A film azonnal klasszikussá vált, amely immár 25 éve kitörölhetetlen a popkultúrából. A maga idejében a Mátrix számos elismerést kapott, köztük a legjobb vágásért, a legjobb hangeffektusokért, a legjobb hangért és a legjobb vizuális effektusokért járó Oscar-díjat. Minden kategóriában nyert, amelyre jelölték. De a film öröksége jóval túlmutat néhány Oscar-díjon.
A Mátrix 1999-es megjelenése óta kulturális jelenséggé vált.
Számtalanszor hivatkoztak rá, filmektől a tévéműsorokig, videojátékokig és zenéig. Filozófiai témái – beleértve a valóság természetét és a technológia társadalomban betöltött szerepét – hatással voltak a popkultúrára, és vitákat váltottak ki a tudósok és a film rajongói körében is.
A Mátrix számtalan területet inspirált, köztük akciófigurákat, képregényeket és ruhákat. A film ikonikus látványelemei, mint például a fekete bőrruhák és a szereplők által viselt napszemüveg, a popkultúra és a halloweenjelmezek állandó témáivá váltak.
Ráadásul a Mátrix befolyásolta magát a filmipart is, különösen a speciális effektusok terén.
A film olyan innovatív technikáinak alkalmazása, mint a bullet time és a wire-fu, számos következő akciófilmre olyan nagy hatással voltak, ami a mai filmeken is látható.
Azóta számos különféle magyarázat és elmélet látott napvilágot a művel kapcsolatban, némelyiket maguk a rendezők táplálták. Mint valószínűleg köztudott, a filmben még Wachowski fivérekként hivatkozott rendezőpáros ma már Lana és Lilly Wachowski néven él, Lilly elmondása szerint a Mátrix pedig egyfajta transz metaforaként is felfogható.
Készül a Mátrix 5
Nem sokkal a 25. évfordulót követően robbant a hír a sajtóban, hogy készül a Warner Brosnál a Mátrix ötödik része. A Deadline április 3-án publikált cikke szerint az új részt az Oscar-díjra jelölt Drew Goddard írja és rendezi majd, aki olyan filmeken dolgozott korábban, mint a Mentőexpedíció (forgatókönyvíró) és a Ház az erdő mélyén (rendező). Lana Wachowski ezúttal executive producerként vesz részt a munkában.
A portál azt írja, arról még korai beszélni, hogy az eredeti szereplőgárda tagjait viszontláthatjuk-e az új Mátrixban, de a hírek szerint Goddard filmötlete kiválóan illeszkedik bele a Mátrix-univerzumba, tiszteletben tartva az első filmet. A rendező úgy nyilatkozott, hogy Lana és Lilly Wachkowski alkotása minden nap inspirálja őt, és hálás a lehetőségért, hogy ő is elmesélhet néhány történetet az általuk teremtett világról. Ezt erősítette meg Jesse Ehrman, a Warner Bros Motion Pictures produkciós elnöke is, aki szerint az egész csapat örül annak, hogy Goddard csinálja az új Mátrixot, hozzáadva saját vízióját a Wachowskiék által negyedszázad alatt létrehozott kánonhoz.
