Tóth Árpád a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő alkotója

Az aradi születési költő gyermekkorát Debrecenben töltötte, a Nyugat munkatársa volt, de kritikusi és műfordítói tevékenységei egyaránt jelentős – összeállításunkban Tóth Áprádra emlékezünk.

2024. 04. 14. 7:00
Tóth Árpád önarcképe 1918-ból Forrás: OSZK
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A XX. század meghatározó magyar költője tanári oklevelét financiális okok miatt tanulmányai elvégzését követően nem tudta átvenni, költeményei azonban a mai napig a magyar költészet fontos darabjainak tekinthetők – gondolhatunk az impresszionista költészet egyik darabjára, a Körúti hajnal című versre vagy éppen a Lélektől lélekig című bús elégiára.

Tóth Árpád magyar költő portréja (Forrás: Wikipedia/Letzter József)

Tóth Árpád gyermekkora 

A művészi érzékenység gyökerei családjában keresendők. A fiatal gyermek sorsának kezdeti alakulása szerencsésnek mondható, hiszen támogató közegbe érkezett. Édesapja műkedvelő szobrászként nem nyeste le fia művészeti, alkotói ambícióit, amely talán köszönhető annak is, hogy Tóth András a szegény anyagi körülményei miatt saját álmait nem tudta megvalósítani és gyermekében, Árpádban látta azokat megelevenedni. 

Az ifjabb Tóth magyar–német szakra járt, és olyan, a magyar irodalmi kánonban meghatározó pályatársakkal együtt hallgatott szemináriumokat, mint Kosztolányi Dezső és Babits Mihály.  

Tanári oklevelet nem szerzett a pesti egyetemen, azonban termékeny újságíró volt, többek között olyan lapokba publikált, jegyzett cikkeket, mint a neves Debreceni Nagy Újság és a még annál is népszerűbb és kedveltebb Est. Verseskötetekkel is jelentkezett, első kötetbe rendezett munkái a 1913-ban Hajnali szerenád címmel jelentek meg. 

Tóth Árpád: Őszi kérdés

Jártál-e mostanában a csendes tarlón este,
Mikor csillaggal ékes a roppant, tiszta tér,
S nagy, lassú szekerek ballagnak haza, messze,
S róluk a szénaillat meghalni visszatér?

És fájt-e, amíg nézted a nyárfát révedezve,
Hogy reszket agg feje, az ezüstös fehér,
S hogy édes életednek újra egy éve veszve,
Mert viszi már Szeptember, a nagy szénásszekér?

S ültél-e elfáradva kemény, útmenti kőre,
Merőn bámulva vissza az elvakult időkbe
És feldöbbenve: jaj! ha most ledőlnél halva!

S eszméltél-e fel árván az éji hidegen,
Mikor a késő szellő, mint kósza, idegen
Eb, lábadhoz simult, s bús kezeidet nyalta?

New York kávéház

Tóth Árpád Budapesten a New York kávéház egyik törzsvendégének számított, ahol leginkább csak dolgozott, visszahúzódóbb természete miatt kevésbé kapcsolódott be a mulatságokba. – Csak 42 év adatott neki, mégis remekművek kerültek ki kezei alól. 

Rengeteget dolgozott és bár ugyancsak a kávéházak, így többek között a New York kávéház törzsvendégeinek sorát gyarapította, a lumpolás igen messze állt tőle.

Főként dolgozott és dolgozott, és amit megértett a körülötte történő eseményekből, azt bámulatos művésziességgel adta vissza – írja a kávéház.

Irodalom és betegség

Tóth Árpád költészete mellett műfordítói tevékenysége szintén jelentős. E területen egyaránt terményen munkát végzett. Olyan európai irodalmi nagyságok alkotásait ültette át magyar nyelvre, mint a mai napig meghatározó Goethe vagy éppen Baudelaire. Fordításai külön kötetben láttak napvilágot. Magánélete is szerencsésen alakult, rátalált a nagy szerelem. 

Lichtmann Annát 1917-ben vette feleségül, egy gyermekük született. Lánya, a művészcsaládi köteléket nem meghazudtolva szintén költő lett. 

Tóth Eszter, az édesapja nyomdokaiba lépett költőnő 2001-ben hunyt el. Tóth Árpád életének végén betegsége, tüdőbaja mellett anyagi gondjai is fokozódtak. 1928. november 7-én hunyt el Budapesten. A költő akkor mindössze 42 éves volt. 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.