Az idén Kossuth-díjjal kitüntetett koreográfus, dramaturg, jelmeztervező, Zsuráfszkyné Vincze Zsuzsa volt a Kossuth rádió Nagyok című műsorának vendége. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetőjének nemcsak a magánéletben, hanem a munkában is társa Zsuráfszky Zoltán, az együttes művészeti vezetője, akivel, mint fogalmazott: „az egész életüket körülfogja a magyar népművészet”. A pécsi születésű Zs. Vincze Zsuzsa már egészen kicsi korában elkezdett tánccal foglalkozni, hiszen, mint mondta, mindig is érdekelte ez a világ, amely aztán egész pályáját adta. – Abban a szerencsében volt részem, hogy már a táncházmozgalom születésénél ott lehetettem, és találkozhattam Timár Sándorral, aki akkoriban járta körül az országot, mindenhova lement vidékre, és körbevette magát fiatalokkal olyanokkal, mint én. Óriási élmény volt, így kezdődött az én kapcsolódásom a táncházmozgalomhoz – mondta.

Budapestre később azért költözött, hogy – mint fogalmazott –, itt lehessen „a tűz közelében”. Zs. Vincze Zsuzsa azok közé tartozott, akik Timár Sándor, Martin György és munkatársaiknak köszönhetően az elsők között tanulták meg az eredeti, autentikus néptáncot, amelyet akkoriban nem táncoltak a hivatalos együttesek. Mint mondta, arra a legbüszkébb, hogy ő tartotta az első budapesti gyerektáncházat a Belvárosi Művelődési Házban a Muzsikás Együttessel. A táncházmozgalom kezdeti évei forradalmi idők voltak, amit ők fiatalként megélhettek, s amiért a gyerekeik is kicsit irigylik őket – árulta el.
Első mesedarabját, a Csipkerózsikát három évtizeddel ezelőtt írta, amikor a gyermekeivel volt otthon és nem tudott színpadra lépni. A darab akkora siker lett, hogy azóta is állandóan műsoron van. De élettörténetekből is szívesen írt táncjátékot, elsőként Benyovszky Móricról, de Dózsa Györgyről, és nemrég Petőfi Sándor is. Utóbbit, az Éljen, Petőfi című darabot tavaly mutatták be a Müpában.
Mint mondta, a néprajzos szemlélet mindig is jellemző volt rá, kicédulázza, összegyűjti azokat az anyagokat, amelyek kellenek egy darab megírásához. Mindenképpen az autentikus, ismeretterjesztő dolgokat teszi bele a mesedarabokba és a táncjátékokba. Kevesen tudják például, hogy a világ első függetlenségi nyilatkozatának megírása Benyovszky nevéhez fűződik, amelyet kamcsatkai száműzetése során írt, ez is szerepelt a róla szóló darabban.