Mint arról nemrég a Magyar Nemzetben is hírt adtunk, az említett programmal Magyarország kormánya a Magyar Turisztikai Ügynökség javaslatára az idei évben közel egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatással segíti ötszáz cigányzenész vendéglátóhelyi foglalkoztatását négy hónapon keresztül. Mindez jelentősen növeli majd a programban részt vevő vendéglátóhelyek vonzerejét is, hiszen az élő cigányzene utánozhatatlan varázsa nem csak a magyar emberek szívéhez áll közel. Hazánkra jellemző, különleges kulturális értékként számos külföldi látogatót is vonz. A Muzsikáló Magyarország 2024 a kormány egy nagyobb, összességében mintegy 15 milliárd forint értékű, a turizmus fejlesztését célzó programjának részét képezi. A pályázni kívánó zenekarok vezetői április 29-étől május 27-ig jelentkezhetnek a támogatásra, amelyet elnyerve négy hónapon keresztül, hetente négy nap, naponta három órán keresztül játszhatnak egy általuk választott vendéglátóhelyen.
– A cigányzene egyik legfontosabb jellemzője, hogy élőzene. Egy olyan egyedülálló érték, amely a kultúra szerves részeként van jelen Magyarországon és szerte a világban. És ezt a műfajt a magyarországi cigányzenészek tudják a legmagasabb szinten interpretálni, akik nemcsak maguknak szereznek nemzetközi elismertséget, de Magyarországot is népszerűsítik a muzsikájukkal – nyilatkozta lapunknak Kathy-Horváth Lajos. Az Érdemes Művész és a Magyarország Kiváló Művésze elismeréssel kitüntetett hegedűművész, zeneszerző – akit 2014-ben az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagjává választottak – beszélgetésünk során hangsúlyozta a Muzsikáló Magyarország program jelentőségét.
– Az egykori Gyurcsány-kormánnyal ellentétben, akik nem támogatták az élőzenét, a cigányzenét, a jelenlegi vezetés felismerte annak értékeit. Meglátták, hogy ennek az unikális zenei műfajnak komoly idegenforgalmi vonzata is van. Nagyon igényli a turizmus az élőzenét. Nem beszélve arról, hogy ez a program munkahelyeket is teremt, megélhetési lehetőséget kínál a muzsikusoknak és családjaiknak – hangsúlyozta lapunknak a hegedűművész, aki a cigányzene komolyzenére gyakorolt hatásaival kapcsolatos gondolatait is megosztotta a Magyar Nemzet olvasóival.
– A cigányzenéből, annak jellegzetes motívumaiból a világ legnagyobb zeneszerzői, köztük Brahms, Liszt, Bartók és Kodály is nagyon sokat merítettek. Ez a műfaj ihlette Liszt rapszódiáit, Brahms pedig kifejezetten cigányzenekaroknak írta a Magyar táncokat – hívta fel a figyelmet a művész, aki a beszélgetés során arra is kitért, milyen erős érzelmi kötelékké válhat egy-egy lélektől lélekig szóló nóta.
