Mint arról nemrég a Magyar Nemzetben is hírt adtunk, az említett programmal Magyarország kormánya a Magyar Turisztikai Ügynökség javaslatára az idei évben közel egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatással segíti ötszáz cigányzenész vendéglátóhelyi foglalkoztatását négy hónapon keresztül. Mindez jelentősen növeli majd a programban részt vevő vendéglátóhelyek vonzerejét is, hiszen az élő cigányzene utánozhatatlan varázsa nem csak a magyar emberek szívéhez áll közel. Hazánkra jellemző, különleges kulturális értékként számos külföldi látogatót is vonz. A Muzsikáló Magyarország 2024 a kormány egy nagyobb, összességében mintegy 15 milliárd forint értékű, a turizmus fejlesztését célzó programjának részét képezi. A pályázni kívánó zenekarok vezetői április 29-étől május 27-ig jelentkezhetnek a támogatásra, amelyet elnyerve négy hónapon keresztül, hetente négy nap, naponta három órán keresztül játszhatnak egy általuk választott vendéglátóhelyen.
– A cigányzene egyik legfontosabb jellemzője, hogy élőzene. Egy olyan egyedülálló érték, amely a kultúra szerves részeként van jelen Magyarországon és szerte a világban. És ezt a műfajt a magyarországi cigányzenészek tudják a legmagasabb szinten interpretálni, akik nemcsak maguknak szereznek nemzetközi elismertséget, de Magyarországot is népszerűsítik a muzsikájukkal – nyilatkozta lapunknak Kathy-Horváth Lajos. Az Érdemes Művész és a Magyarország Kiváló Művésze elismeréssel kitüntetett hegedűművész, zeneszerző – akit 2014-ben az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagjává választottak – beszélgetésünk során hangsúlyozta a Muzsikáló Magyarország program jelentőségét.
– Az egykori Gyurcsány-kormánnyal ellentétben, akik nem támogatták az élőzenét, a cigányzenét, a jelenlegi vezetés felismerte annak értékeit. Meglátták, hogy ennek az unikális zenei műfajnak komoly idegenforgalmi vonzata is van. Nagyon igényli a turizmus az élőzenét. Nem beszélve arról, hogy ez a program munkahelyeket is teremt, megélhetési lehetőséget kínál a muzsikusoknak és családjaiknak – hangsúlyozta lapunknak a hegedűművész, aki a cigányzene komolyzenére gyakorolt hatásaival kapcsolatos gondolatait is megosztotta a Magyar Nemzet olvasóival.
– A cigányzenéből, annak jellegzetes motívumaiból a világ legnagyobb zeneszerzői, köztük Brahms, Liszt, Bartók és Kodály is nagyon sokat merítettek. Ez a műfaj ihlette Liszt rapszódiáit, Brahms pedig kifejezetten cigányzenekaroknak írta a Magyar táncokat – hívta fel a figyelmet a művész, aki a beszélgetés során arra is kitért, milyen erős érzelmi kötelékké válhat egy-egy lélektől lélekig szóló nóta.
Ezek a magyar nóták a legnagyobb tudósoktól kezdve a földeken dolgozó munkásokig mindenki szemébe könnyet tudnak csalni. Megérintik a lelkeket. Már csak azért is, mert amikor odamegy a cigányprímás az asztalhoz, és megkérdezi, hogy melyik nótát húzza el, az embereknek általában az jut eszükbe, hogy »édesapámnak, édesanyámnak ez volt a kedvenc nótája«. És máris nosztalgikus hangulatba kerülnek, mert a dal a szeretteikre emlékezteti őket.
– A klasszikus zenét vagy a jazzt a világon sok helyen, sokan játsszák nagyon jól. A magyar cigányzenét viszont rajtunk kívül senki sem tudja igazán jól játszani – hangsúlyozta lapunknak ifj. Sárközy Lajos Liszt Ferenc- és Junior Prima-díjas hegedűművész. – Egykor étteremben is zenéltem. Akkoriban szinte mindennap érkeztek hozzánk olyan illusztris vendégek, akiket kifejezetten a magyar cigányzene vonzott az étterembe. És – amint azt az elődeimtől hallottam – ez már évszázadokkal ezelőtt is így volt. A magyar cigányzenének régóta nagyon fontos szerepe van a magyar kultúrában, és remélem, hogy ez a jövőben is így lesz – jelentette ki az ifjú zenész, aki azt is elárulta, szerinte mitől lesz valaki igazán kiváló prímás és kávéházi zenész.
Ahogy a régi vicc is tartja – attól, hogy valaki virtuóz módon játssza Paganini műveit, lehet, hogy egy éttermi asztalnál állva „meghalna”.
– Ahhoz, hogy valaki igazán jó prímás legyen, elengedhetetlen, hogy olyan alapképzést kapjon, mint egy klasszikus zenész. A legnagyobb elődeink mind zeneakadémiára jártak, és komoly hangszeres tudásuk volt. Ez elengedhetetlen, ha valaki jól akarja játszani a magyar cigányzenét. Ugyanakkor ez a műfaj azért különleges, és azért nem tudják mások igazán jól interpretálni, mert benne van mindaz az öröm és bánat, amelyet a magyarok az évszázadok során elszenvedtek.
A magyar cigányzene hűen tükrözi, hogy mennyire érzelmes nép vagyunk. Ezért is megfoghatatlan laikusként mindennek a lényege. Mi már a bölcsőben magunkba szívjuk, a génjeinkben hordozzuk a műfajt, és ez olyan előnyt jelent a többi néppel és a többi muzsikussal szemben, ami, azt hiszem, nem behozható
– zárta gondolatait a hegedűművész.
