A múzeum ős- és népvándorlás kori főosztályának szakemberei hosszú idők munkája alapján egy olyan válogatást hoztak létre, amelyek pusztán az esztétikai erejükkel is lenyűgözik a látogatókat, de emellett rengeteg olyan információt hordoznak, amelyek bemutatják, hogy az egykor itt élt emberek miket csináltak vagy hogyan gondolkodtak – emelte ki Csorba László, a múzeum főigazgatója a tárlat csütörtöki bemutatóján.
Tóth-Farkas Márton régész, a kiállítás kurátora elmondta, hogy az új tárlat a korábbi, 1998 és 2020 közötti állandó kiállítás megújult és átdolgozott változata. Célja, hogy friss szemlélettel mutassa be a korábbi évtizedekben előkerült tárgyakat azokkal kiegészítve, amelyeket az elmúlt néhány évben zajló ásatások során találtak meg Budapest földjében – emelte ki.
A kurátor elmondta azt is, hogy a tárlat tíz olyan tematikus egységből – például az étkezés vagy az öltözködés – épül fel, amelyek a mai kor embere számára is érdekesek lehetnek. Ezekhez a témákhoz igyekeztek az elmúlt évezredekből olyan régészeti leleteket kiállítani, amelyek bemutatják a korábban ezen a földön élt emberek mindennapjait, egy adott témához vagy problémához való hozzáállásukat, esetleg a probléma megoldására adott válaszaikat – emelte ki.
A kurátor hozzátette, hogy szinte önálló egységként tíz régészeti korszak legkiemelkedőbb leletei is láthatók lesznek egy-egy vitrinben. Ezek időrendben követik majd egymást, így az őskorban megjelenő első emberektől a honfoglalás koráig bemutatják a BTM legérdekesebb és leglátványosabb régészeti kincseit.
Mészáros Boglárka, a kiállítás másik kurátora hozzáfűzte, hogy a tárlaton több mint ötszáz tárgy szerepel, amelyek kiállítása tisztelgés az ásatásokon dolgozó egykori és jelenlegi régészek munkája előtt.
