A május 31-én, a Kálmán Imre Teátrumban megtartott évadbejelentő sajtótájékoztatón Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója köszöntötte a jelenlévőket.
Minőség és életérzés, amit estéről estére kínáltunk és kínálunk önöknek, és ezt óhajtjuk folytatni a 2024/2025-ös évadban is. Sajnos a fegyverek nem csendesednek, mi viszont a szeretet és békesség szigete kívánunk maradni, és reméljük, hogy ez így is maradhat nagyon sokáig
– hangsúlyozta a főigazgató, aki arra is kitért, hogy a Családok évadában bemutatandó új produkciókkal elsősorban a családokat szeretnék megszólítani.
Mint mondta, a november 15-én, 16-án, Bozsik Yvette rendezésében színre kerülő operettmusical, Pejtsik Péter és Orbán János Dénes Hamupipőkéje mellett február végén Kálmán Imre A cirkuszhercegnő című, Homonnay Zsolt rendezői koncepciói alapján életre kelő nagyoperettjével, április közepén pedig Kocsák Tibor és ifj. Harangozó Gyula Hófehérke és a hét törpe című táncjátékával bővül majd a színház repertoárja.
A teátrum tehetséggondozó programjának részeként a Budapesti Operettszínház és a Vasutas Zeneiskola Pesti Broadway Stúdiójának együttműködésében a végzős növendékek közreműködésével a Kálmán Imre Teátrumban mutatják be Presser Gábor és Varró Dániel Túl a Maszathegyen című zenés-verses alkotását, a Kálmán Imre Teátrumból pedig átkerül a nagyszínpadra a Rozsdalovag és a Fránya Frida című mesejáték – zárta gondolatait Kiss-B. Atilla, átadva a szót a készülő előadások alkotóinak.
Elsőként Homonnay Zsolt, a Budapesti Operettszínház művészeti vezetője, A cirkuszhercegnő című előadás rendezője osztotta meg gondolatait. Mint mondta, Kálmán Imre legtöbbet játszott darabja a Csárdáskirálynő, ezt követi a Marica grófnő, és Kálmán Imre maga is A cirkuszhercegnőt tartotta alkotói pályája harmadik ékkövének. Tavasztól a mester életművének mindhárom remekműve repertoáron lesz a Budapesti Operettszínházban.
Meglátása szerint A cirkuszhercegnő azáltal is remekül illeszkedik a Családok évadának tematikájába, mert egy varázslatos, felnőtt mese, amely misztikus világba repíti a nézőket. Ez a misztikum a cirkusz miliőjéből, illetve az emberi lélek sokszínű világából táplálkozik.
Ez a rejtély fogja az általam rendezett előadást meghatározni. Azt szeretném megmutatni, hogy tulajdonképpen nem tudjuk, mi van az emberek által viselt álarcok mögött, mi van az emberek lelkében
– fejtette ki Homonnay Zsolt.
Hófehérke és a hét törpe népszerű története ezúttal Kocsák Tibor és ifj. Harangozó Gyula mesés táncjátékaként elevenedik majd meg a Nagymező utcai teátrumban, a Pro Filii Alapítvány támogatásával. – A Hófehérke az utóbbi évtizedek külföldön legnagyobb sikereket elért magyar színpadi műve. Három kontinensen, több mint tíz helyen játszották már. Bemutatták Ausztráliában, Ázsiában, Oroszországban és a Baltikumban is – emelte ki a készülő produkció kapcsán ifj. Harangozó Gyula.
A koreográfus és rendező arra is kitért, hogy a Kocsák Tibor fantasztikus zenéjére készült koreográfiákban minden karakternek megvan a saját táncstílusa, és az előadásban a balett, a kortárs modern tánc és a néptánc egyaránt meghatározó. Ennek a sokszínűségnek köszönhetően minden korosztály megtalálja benne az örömét.
Elsősorban nem táncban, hanem előadásban gondolkodom. Mesélni szeretnék
– hangsúlyozta az alkotó.
A Családok évadában mutatják be Az Orfeum mágusa szerzőpárosának legújabb alkotását, a Hamupipőke című operettmusicalt. Orbán János Dénes szövegíró kiemelte, hogy azért született meg ez az új műfaj, mert az alaptörténet nem volt alkalmas egy klasszikus operettstruktúrára. Mint mondta, 75 százalékban operett, 25 százalékban musical jellegű történet született. Pejtsik Péter zeneszerző meglátása szerint a zene kapcsán másképp tolódtak el az arányok.
Orbán János Dénes ötlete volt, hogy ha már népmeséről van szó, építsük a népzenére a dallamvilágot, és vegyük alapul a csángó kultúrát. De ahogy száz évvel előttünk Bartók és Kodály a maguk korának a klasszikus zenéjébe emelte bele ezeket a dalokat, ma is megvan a lehetőség arra, hogy a mi korunk zenéjébe emeljük be őket. Ez persze nagy felelősség, és kellő tisztelettel nyúltunk a népdalokhoz
– hangsúlyozta a zeneszerző, aki azt is elárulta, hogy a tündérek és a Tündérkeresztanya világát a Disney zenei világát idéző, míg a mostoha, az öreg király és az icipici királyi udvar hangulatát az operettekből, a kuplékból vett zenei világgal keltik életre. A készülő művel kapcsolatban arra is fény derült, hogy a szövegei érzelemteliek lesznek.
Azért nyúltunk a csángó folklórhoz, mert az árvaság és a szerelmi gyötrelem a csángó népi kultúrában a legmélyebb. Ebben a darabban lesz forró szerelem, mesevilág, rengeteg játék, humor, és persze utalások a mára
– ígérte Orbán János Dénes, aki arra is kitért, hogy a történet egyszerre szól majd minden társadalmi réteghez és korosztályhoz. Az alkotók annak a reményüknek is hangot adtak, hogy a darabban feltáruló problémák – a mozaik családok, a gyász, a gyermekkori bántalmazások, a testképzavar – egyfajta megoldódása által a hasonló gondokkal küzdők is kulcsot kapnak a saját nehézségeik megoldásához.
Az Orfeum mágusához hasonlóan ez a darab is Bozsik Yvette rendezői koncepciója nyomán kel majd életre. Az alkotó a készülő előadással kapcsolatban elárulta, hogy a benne rejlő, csodákban reménykedő kislányhoz fordul majd a rendezés során.
Kiemelte azt is, hogy szerinte ez az egyik legszebb létező tündérmese, amely életre kelti azt a fajta természetfeletti világot, amit egyébként a gyerekek látnak. Kifejtette azt a gondolatát is, hogy a mai világban, ahol óriási káosz uralkodik, nehéz eligazodni. A gyerekeknek hatalmas segítség lehet, ha egy mesén keresztül meg tudják magukat találni benne. Arra is kitért, hogy hisz benne, hogy a jóság, a szelídség végül mindig elnyeri méltó jutalmát, az agresszió, a pökhendiség, a mások ellen elkövetett gonoszságok pedig visszaütnek. Nem lesz ez másképp ebben a történetben sem.
