Családoknak kedvez az Operettszínház a következő évad premierjeivel

Három új előadással, köztük egy most születő alkotással bővül a következő évadban a Budapesti Operettszínház repertoárja. A Családok évadában Kálmán Imre népszerű nagyoperettje, A cirkuszhercegnő, illetve Kocsák Tibor és ifj. Harangozó Gyula Hófehérke és a hét törpe című táncjátéka mellett Az Orfeum mágusát is jegyző szerzőpáros, Pejtsik Péter és Orbán János Dénes Hamupipőke című operettmusicalje szintén életre kel majd a Nagymező utcai teátrum színpadán.

Ismertették a Budapesti Operettszínház következő évadával kapcsolatos terveket. Fotó: Janus Erika Forrás: Budapesti Operettszínház

A koreográfus és rendező arra is kitért, hogy a Kocsák Tibor fantasztikus zenéjére készült koreográfiákban minden karakternek megvan a saját táncstílusa, és az előadásban a balett, a kortárs modern tánc és a néptánc egyaránt meghatározó. Ennek a sokszínűségnek köszönhetően minden korosztály megtalálja benne az örömét.

 Elsősorban nem táncban, hanem előadásban gondolkodom. Mesélni szeretnék 

– hangsúlyozta az alkotó.

Orbán János Dénes és Pejtsik Péter újabb közös alkotása kel majd életre (Fotó: Janus Erika/Budapesti Operettszínház)

A Családok évadában mutatják be Az Orfeum mágusa szerzőpárosának legújabb alkotását, a Hamupipőke című operettmusicalt. Orbán János Dénes szövegíró kiemelte, hogy azért született meg ez az új műfaj, mert az alaptörténet nem volt alkalmas egy klasszikus operettstruktúrára. Mint mondta, 75 százalékban operett, 25 százalékban musical jellegű történet született. Pejtsik Péter zeneszerző meglátása szerint a zene kapcsán másképp tolódtak el az arányok.

Orbán János Dénes ötlete volt, hogy ha már népmeséről van szó, építsük a népzenére a dallamvilágot, és vegyük alapul a csángó kultúrát. De ahogy száz évvel előttünk Bartók és Kodály a maguk korának a klasszikus zenéjébe emelte bele ezeket a dalokat, ma is megvan a lehetőség arra, hogy a mi korunk zenéjébe emeljük be őket. Ez persze nagy felelősség, és kellő tisztelettel nyúltunk a népdalokhoz 

– hangsúlyozta a zeneszerző, aki azt is elárulta, hogy a tündérek és a Tündérkeresztanya világát a Disney zenei világát idéző, míg a mostoha, az öreg király és az icipici királyi udvar hangulatát az operettekből, a kuplékból vett zenei világgal keltik életre. A készülő művel kapcsolatban arra is fény derült, hogy a szövegei érzelemteliek lesznek.

Azért nyúltunk a csángó folklórhoz, mert az árvaság és a szerelmi gyötrelem a csángó népi kultúrában a legmélyebb. Ebben a darabban lesz forró szerelem, mesevilág, rengeteg játék, humor, és persze utalások a mára 

– ígérte Orbán János Dénes, aki arra is kitért, hogy a történet egyszerre szól majd minden társadalmi réteghez és korosztályhoz. Az alkotók annak a reményüknek is hangot adtak, hogy a darabban feltáruló problémák – a mozaik családok, a gyász, a gyermekkori bántalmazások, a testképzavar – egyfajta megoldódása által a hasonló gondokkal küzdők is kulcsot kapnak a saját nehézségeik megoldásához. 

A készülő operettmusicalben a gonosz mostoha és a király figurája is életre kel (Fotó: Janus Erika / Budapesti Operettszínház)

Az Orfeum mágusához hasonlóan ez a darab is Bozsik Yvette rendezői koncepciója nyomán kel majd életre. Az alkotó a készülő előadással kapcsolatban elárulta, hogy a benne rejlő, csodákban reménykedő kislányhoz fordul majd a rendezés során. 

Kiemelte azt is, hogy szerinte ez az egyik legszebb létező tündérmese, amely életre kelti azt a fajta természetfeletti világot, amit egyébként a gyerekek látnak. Kifejtette azt a gondolatát is, hogy a mai világban, ahol óriási káosz uralkodik, nehéz eligazodni. A gyerekeknek hatalmas segítség lehet, ha egy mesén keresztül meg tudják magukat találni benne. Arra is kitért, hogy hisz benne, hogy a jóság, a szelídség végül mindig elnyeri méltó jutalmát, az agresszió, a pökhendiség, a mások ellen elkövetett gonoszságok pedig visszaütnek. Nem lesz ez másképp ebben a történetben sem.