A sevillai borbély a vígopera-irodalom egyik legtöbbet játszott darabja. Népszerűségét többek között könnyed, rendkívül szellemes dallamainak, helyzetkomikumokban gazdag cselekményének és a benne felukkanó, gyorsan megszerethető karaktereknek köszönheti. Mindez a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon bemutatkozó darabban még inkább felerősödik a némafilmes környezetben, amelynek jellemzői – köztük a túlzó gesztusok és grimaszok – remekül illenek Rossini stílusához és a műveire jellemző humorhoz.
A mű egyébként már a maga korában is feszegette a határokat, és túllépett a bel canto keretein. Az operák és a némafilmek egymással való ötvözése amúgy cseppet sem új, vagy példa nélküli ötlet. Számos operát dolgoztak fel a korai némafilmekben, rövid részleteket megmutatva az eredeti művekből. Többek között Erkel Ferenc Bánk bánjából is készül ilyen jellegű feldolgozás.
Káel Csaba rendezése frissebben, az évszázados tradíciókat a mai korunkhoz közelítve tárja a közönség elé Rossini könnyed, mégis tartalmas kikapcsolódást kínáló vígoperáját. A nézők a darab kereteként egy némafilm forgatásának a tanúi lehetnek majd.
Az előadás az 1800-as évek végére, a filmet feltaláló Lumiere testvérek korába repít majd bennünket, illetve megidézi az őket követő alkotó, Georges Mélies világát is, aki a korábbi, elsősorban dokumentumjellegű felvételek után a show, a filmmé alakított színházi felvételek irányába mozdította el a műfajt. A Rajna Martin vezényletével, a Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának közreműködésével megvalósuló előadás főbb szerepeiben Almaviva grófként Horváth Istvánt, Bartolóként Sebestyén Miklóst, Rosinaként Balga Gabriellát, Figaro megformálójaként pedig Haja Zsoltot köszöntheti majd a közönség. Basiliót Kiss András, Bertát Váradi Zita, Fiorellót Geiger Lajos, az Őrtisztet pedig Forgács Péter kelti életre. A látványvilágot Szendrényi Éva díszlettervező és Németh Anikó jelmeztervező álmodták meg.
A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon megszülető előadások páratlan hatásának egyik legfőbb forrása maga a különleges helyszín. A történelmi emlékek és a természet találkozása, Isten szabad egének varázsa és szépsége már önmagában megalapozza az ott töltött nyári esték hangulatát.
Ráadásul egy szabadtéri előadás vagy koncert könnyedebb, kötetlenebb élményt is kínál, amelyet kevésbé elegáns, a meleg nyári napokhoz illő öltözetben, minden feszélyezettségtől mentesen, akár egy itallal a kezünkben is élvezhetünk. Nem véletlen az a műfaji sokszínűség sem, amellyel a Margitszigeti Szabadtéri Színház évről évre várja a nézőket, májustól egészen szeptemberig.
A Margitszigeti Szabadtéri Színpad idei programjai
Idén is a legkülönbözőbb műfajú koncertekkel, előadásokkal csábítják a szigetre a család apraját-nagyját. A teljesség igénye nélkül július 5-én és 6-án
Andrew Lloyd Webber és Tim Rice Evita című musicalje kel majd életre Bakos-Kiss Gábor rendezésében, a Ballet Preljocaj táncosai pedig A hattyúk tavát adják elő. Lesz operagála is, Jonathan Tetelman közreműködésével, sőt a világhírű hegedűvirtuóz, Nemanja Radulovic, illetve a portugál énekesnő, Lura is fellép majd a nyár folyamán a Margitszigeten. Hazai előadókból sem lesz hiány: Kökény Attila és Rakonczai Viktor, a Cotton Club Singers és a Hot Jazz Band, valamint a Budapest Bár is koncerttel várja majd a közönséget. Ausztriából érkezik hazánkba a The Freaks című cirkuszi show, a spanyol táncos és koreográfus, Antonio Gades a Carmen című flamencoshow-t állítja majd színpadra, a Vivaldianno együttes pedig a Shining Venice című, zenét, 3D-s videóvetítéseket, táncot, fény- és lézershow-t, valamint Vivaldi halhatatlan zenéjét ötvöző egyedülálló produkcióval érkezik majd a helyszínre.
