A dokumentumfilm díszbemutatóját kedd este tartották meg, természetesen a Parlamentben, a nagyközönségnek pedig június 14-én mutatják be a MOZ.GÓ Magyar Mozgókép-fesztiválon. Az eredetileg külföldieknek szánt filmről már a készítés közben kiderült, hogy az alkotók nem tudják tartani magukat az eredeti tervhez. A dokumentumfilm telis-tele lett olyan jelenetekkel, olyan utalásokkal, olyan jelképekkel, amelyeket csak mi, magyarok érthetünk. Így aztán, bár a hozzánk látogatóknak vagy a budapesti nyaralást tervezőknek is érdekes lesz Az ország háza című alkotás, azért leginkább nekünk, magyaroknak lesz érdemes megnézni.
A bemutatón beszédet mondó házelnök úgy fogalmazott: – Az Országház múltját és jelenét, építészetét és művészetét ilyen összetetten bemutató dokumentumfilm korábban nem készült.
Az épületet egykor elődeink alakították, ma pedig az épület alakít bennünket, eszméinkben, életérzésünkben, nemzeti ambícióinkban és elhivatottságunkban. Nemcsak a magyar államiság, hanem a nemzet önállóságának és szuverenitásának is jelképe. Sőt több is ennél: a magyar alkotóerő megnyilvánulása.
Kövér László arra is rámutatott, az építkezés során találkozott a politika vagy, mondjuk inkább úgy, a közéleti szervezőerő és a szakmai tudás: Andrássy Gyula egykori miniszterelnök politikai nagyságához méltó volt Steindl Imre szakmai, mérnöki tehetsége.
Mi, akik hiszünk a nemzeti géniuszban, soha el nem múló hálával emlékezünk Andrássyra, Steindlre és társaira, akik egy adott történelmi korban alázatos és eredményes eszközei voltak a magyar alkotóerőnek
– mondta az országgyűlés elnöke.
Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos a díszbemutatón a film talán legfontosabb gondolatára hívta föl a figyelmet: az Országház nemcsak a magyar géniusz, a magyar szellem, a magyar lélek kövekből megformált épülete, de egyben a magyar történem tükörképe is. Hozzátette:
Hogy ezt elmeséljék, erre a film a legalkalmasabb eszköz. Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő alkotás született.
A nagyszabású dokumentumfilmből valóban kiderül, miféle előzmények után döntött úgy a magyar kormány, hogy a honfoglalás millenniumi évfordulójára új és a magyar történelem jeles pillanatait is megmutató épületet kell emelni az országgyűlésnek.
Az épület stíluselemei, a falakat és belső tereket díszítő szobrok, festmények, üvegablakok valóban tükrözik hazánk és nemzetünk ezeréves történetét. Az elmúlt évszázad történetét pedig már a falaiban hordja: forradalmak, világháborúk hagytak nyomot az épületen. (A film felidézi például a Tisza István elleni 1912-es sikertelen parlamenti merényletet is.) A ma élő nemzedékeknek még eleven emlékek, ezer esemény is kötődik a Házhoz, a vérbe fojtott ötvenhatos tüntetéstől kezdve a köztársaság kikiáltásának ünnepélyes pillanatáig: ünnepek, tiltakozások, megemlékezések, temetések.
A film rendkívül gazdag archív felvételekben, a nézők ritkán látott képekkel is találkozhatnak, többek között azzal a felvétellel, amely 1956 őszén megörökítette, ahogy egy fiatal férfi felkapaszkodik a Parlament kupolájának 96 méter magas csúcsára, hogy leszerelje a vörös csillagot.
Az ország háza című dokumentumfilm rendező-operatőre Nagy András, a narrátor A Gyűrűk Ura előzménysorozatából ismert amerikai színésznő, Ema Horvath. A művet a Budamount Film készítette a Nemzeti Filmintézet támogatásával, az Országház Filmműhely együttműködésével. A filmhez nagyon sok olyan technikai eszközt – például drónokat, nagyfényű objektíveket – használtak, amelyek korábban még nem voltak elérhetők. Így az épületnek olyan pontjait is meg tudták közelíteni, amelyeket még soha senki nem látott.
Az ország háza Magyarországi televíziós premierje 2024 augusztusában várható.
