Apácának készült Tolnay Klári

A noviciátusból fordult vissza, ám a színészmesterség felé vezető útja sem indult könnyen. A tehetség azonban mindig utat tör magának, így az ő sorsa sem lehetett más, mint hogy a XX. század egyik legnagyobb magyar színművésze legyen belőle. 110 éve született Tolnay Klári.

Tolnay Klári 1990-ben. Balra Törőcsik Mari. Forrás: Fortepan/Gábor Viktor

A Hunnia Filmgyárban 1938-ban: Tolnay Klári mellett jobbra férje, Ráthonyi Ákos filmrendező. Fotó: Fortepan/Vass Károly

Első jelentősebb filmszerepét 1934-ben kapta a Meseautó című filmben, ahol a női főszereplő Perczel Zita barátnőjét alakította. A stáblistán azonban már nem Rózsiként, hanem Kláriként szerepelt, időközben ugyanis nevet változtatott, és palóc tájszólását is maga mögött hagyta. Ekkortájt vették fel a Vígszínházhoz, ahol Jób Dániel művészeti igazgató kikötötte, hogy minden próbán ott kell ülnie 10-től 2-ig, hogy tanuljon. A színésznő később hálával emlékezett erre:

Láttuk a kiváló színésznőket és színészeket próba közben, és ez nekünk főiskola volt. Nekem különben nincs is más főiskolám, mint az a sok séta Somlay Arturral, meg az a sok próba, amit a sarokból kellett végignéznem

– mondta az Új Írás című lapnak 1968-ban. 

A Meseautó és a Vígszínház meghozta számára a lehetőségeket, amelyekkel élni is tudott, így ekkorra már mindenki számára nyilvánvalóvá vált tehetsége. Nemcsak szép volt, hanem okos is, ez pedig minden szerepén átütött: nem lehetett nem figyelni rá. Viselkedésében és öltözködésében egyaránt mindig elegáns volt, de sosem játszotta a dívát, két lábbal állt a földön, konzervatív neveltetése és ösztönös természetessége megmentette a maníros viselkedéstől. 

Karrierje valósággal berobbant, a harmincas évek közepétől nem volt olyan év, hogy ne kapott volna filmszerepet, jellemzően évente többet is. Ezekben olyan pályatársai mellett szerepelt, akiket korábban még csak távolról csodált: az 1936-os Légy jó mindhaláligban Ráday Imrével, Csortos Gyulával, Makláry Zoltánnal játszott, egy évvel később A kölcsön kért kastély című filmben Kabos Gyula lányát alakította. 
 

Ráday Imre, Tolnay Klári és Sennyei Vera 1940-ben. Fotó: Fortepan/Ráday Mihály

Ekkoriban még jobbára naiva szerepeket játszott, vagy inkább „domborított”, ahogy ő maga mondta később: „csinos, illatos lelkű leánykákat”. A Vígszínház 1943 áprilisában mutatta be Luigi Pirandello Hat szerep keres egy szerzőt című művét Hegedüs Tibor rendezésében, amelyben Tolnay Klári a mostohaleányt játszotta, s amelyben már egészen más habitusú, szilaj teremtést kellett alakítania. A színésznő saját bevallása szerint egyébként is jobban szerette és magasabbra értékelte a színházat, mint a film világát, s ebben első férjével, Ráthonyi Ákos filmrendezővel sem értettek egyet, Tolnay egyszer még azt is kijelentette, utál filmezni. A filmszalag ugyanis, mint mondta, megőrzi a gyenge alkotásokat is.  

Ha Tolnayra gondolunk, azonnal fülünkbe cseng jellegzetes orgánuma, amelyet számos felvétel őriz. A harmincas évektől hallhatta a közönség a rádióban, ahol rengeteg hangjátékot készített, sőt még akkoriban technikai bravúrnak számító telefonmonológot is: 1947-ben Jean Cocteau Emberi hang című drámáját adta elő. Később szinkronszínésznőként is maradandó nyomot hagyott maga után, az 1938-as Robin Hood kalandjai és az egy évvel később bemutatott, Judy Garland főszereplésével készült Óz, a csodák csodája című filmektől kezdve Miss Marple-ön át az 1997-es Titanic című filmig a XX. század majd minden évtizedének alkotásaiban hallhatjuk a hangját. 
 

1967-ben Az özvegy és a százados című film forgatásán Sinkovits Imrével. Fotó: Fortepan/Hunyady József

Amilyen sikeres volt a szakmájában, annyira sikertelen a magánéletben. Első férjétől, Ráthonyi Ákostól kilenc év után vált el 1945-ben. A kapcsolatot tragédiák is tépázták, első gyermekük, Zsuzsanna születése után a harcok idején ismét várandós lett, de egy bombatámadás miatt a szülés idő előtt indult meg, s a gyermeket a rossz körülmények között nem lehetett megmenteni. A háború végének évében ismerkedett meg Márai Sándorral, viszonyuk azonban olyannyira titkos volt, hogy a színésznő csak évtizedekkel később vallott róla először. Második férje azonban nem ő, hanem a Tolnaynál 11 évvel fiatalabb Darvas Iván lett, akivel 1958-ban váltak el, mialatt Darvas börtönbüntetését töltötte. 

Tolnay Klári azt vallotta: 

a színészmesterséghez hozzátartozik az a hit, vagy morál ha úgy tetszik, hamis tudat, hogy azonosítanunk kell magunkat azzal a darabbal, amit játszunk, különben nem tudjuk eljátszani. Később kiábrándulhatunk a szerzőből, darabból és szerepből – ilyesmi előfordult már velem is –, de amíg megy a darab, ez több lenne, mint bűn: hiba volna

– mondta a már idézett interjúban. Ő valóban képes volt erre az átlényegülésre.