L. Simon László kérésünkre összefoglalta a beszélgetés esszenciáját. – Az 52. Tokaji Írótábor címe és kiemelt témája a szabadság és az autonómia – hangsúlyozta L. Simon László. – A szabadságot természetesen abban az értelemben tárgyaljuk, hogy az írók, művészek alkotói szabadsága milyen helyzetben van jelenleg. Esetlegesen mi az, ami az alkotói szabadságot – amelynek kereteit még az alaptörvény is meghatározza – éri-e bármilyen kihívás. Ezért volt az egyik legfontosabb témafelvetés a gyermekvédelmi törvény, hiszen az e körül kialakult polémiák egy része úgy próbálja beállítani ezt a törvényt, mintha ez az alkotói szabadságot sértené. Itt arra gondolnak, amikor a könyvesboltokban lefóliázva, külön kell tartani azokat a könyveket, amelyek a szexualitást öncélúan ábrázolják.
A gyermekvédelmi törvényről az 52. Tokaji Írótáborban
Különböző nézőpontú és a témához sokoldalúan közelítő beszélgetőtársakat hívtunk meg, akik közt van olyan, aki már többször is nyilvánosan kifejtette, hogy markánsan ellenzi a gyermekvédelmi törvényt. Ütköztettük az álláspontokat – mondta.
L. Simon László úgy érzi, hogy a másfél órás beszélgetés alatt abban meg tudtak egyezni, hogy a világunkat egy erőszakos „túlszexualizálás” jellemzi, amely kontrollálatlanul ömleszti a hetero- és homoszexuális tartalmakat az emberekre, köztük a gyerekekre is. Felmérések bizonyítják, hogy a mai tizenévesek ellenőrizetlenül fogyasztanak pornográf tartalmakat. Az elnök hangsúlyozta, hogy abban megegyeztek, hogy ez nem jó, de abban vita volt köztük, hogy ezt képes-e egy jogszabály kezelni vagy sem.
Bán János és Erős Kinga szerint szükség van a jogszabályra, még akkor is, ha az nem tökéletes. Szabó Tibor Benjámin szerint azonban nincs erre szükség, mert ezt a problémát törvény nem tudja jól szabályozni. Abban konszenzus volt a beszélgetőtársak között, hogy a „túlszexualitás” inkább a vizuális tartalmakban jelenik meg és jelent veszélyt, mint a könyvekben.
Mindenki egyetértett abban, hogy a könyvesboltok kontrollja kontraproduktív, de a vizuális tartalmak, filmek és az internetes megjelenések esetében szükség van rá: mind a filmek korhatári besorolásánál, mind az internethasználatot érintő technikai szűrőlehetőségek alkalmazása esetén.
Abban nem volt összhang, hogy a gyermekvédelmi törvény alkalmazása a könyvesboltokban sérti-e az alkotói szabadságot.
– Én azzal értek egyet, amit Bán János mondott: nem sérti azt. A törvény szigorú rendelkezései mellett is bárki azt ír, amit akar, alkotói szabadság van, bármi megjelenhet Magyarországon
– mondta határozottan L. Simon László, majd hozzátette: – Ezzel szemben Szabó Tibor Benjámin azt mondta, hogy igaz, de van egyfajta öncenzúra, a könyvkiadók nem jelentetnek meg ilyen tartalmat, és a fordítási irodalomban az LMBTQ-tartalmak szinte be sem jutnak Magyarországra, mert nincs kiadó, aki kiadná. A jogszabály-módosítás miatt ez piacilag is visszaszorul.
– Azt gondolom tehát, hogy a gyermekvédelmi törvény az alkotói szabadságot nem sérti. Abban is megegyeztünk, hogy nincs konszenzus a normalitás határában, ezért a szexualitás maradjon magánügy
– foglalta össze a Tokaji Írótábor Egyesület elnöke.
