Nehéz gyerekkor
1944-ben született Kaposváron, ahol apja mérnök és a városi szimfonikus zenekar tagja volt. Az államosítás idején mindenüket elvették, apja politikai okokból még börtönbe is került, szabadulása után csak a családtól távol kapott munkát. Halála után anyja idegösszeomlást kapott és elmegyógyintézetbe került, Juditot és bátyját budapesti rokonok vették magukhoz.
A középiskolát intézeti tanulóként Békéscsabán végezte, kollégiumi évei alatt szertornázott, zeneiskolába járt, énekelt, játszott az iskolai színjátszó körben és szavalóversenyeken indult, beleszeretett a színjátszásba.
A közgazdasági technikum elvégzése után nem jutott be a Színművészeti Főiskolára (ahogy mondja, nem is nagyon készült a felvételire). Ezután volt forgalmista a kaposvári vasútállomáson, bérszámfejtő és adminisztrátor a helyi bíróságon.
A Ki mit tud?-dal kezdődött
Közben egy amatőr színjátszó körben játszott,
1965-ben bekerültek a Ki mit tud? tévés vetélkedő döntőjébe, s a műsort látva a Kaposvári Csiky Gergely Színház segédszínésznek szerződtette.
Itt indult el színészi karrierje, itt ismerkedett meg későbbi férjével, Koltai Róberttel. Tehetségét 1968-ban fedezte fel a friss diplomás rendezőként érkező Zsámbéki Gábor, aki szerepet osztott rá a Várj, míg sötét lesz című krimiben. 1970-ben színészi besorolást kapott. Az ország kulturális vezetése 1978-ban a sikeres kaposvári és a szolnoki színház vezető művészeinek szerződtetésével próbálta megújítani a válsággal küszködő fővárosi Nemzeti Színházat, és a Nemzeti főrendezőjének kinevezett Zsámbéki Pogány Juditot is vitte magával. A színésznő két év múlva visszatért Kaposvárra, ahol 1995-ig játszott, ezután szabadúszó lett, majd 2004-ben csatlakozott az Örkény István Színház társulatához.
Széles művészi skála
A sajátos alkatú és orgánumú színésznő művészi skálája igen széles,
gyermekdarabok suta bájú szereplőjeként éppoly kiváló, mint súlyos tragédiák hősnőjeként.
Saját bevallása szerint az igazi, színészt próbáló feladat számára a gyenge, sérült, kiszolgáltatott emberek megjelenítése. Legalább harminc olyan szerepe volt, amelyet a legfontosabbak között sorolna fel. Örkény Macskajátékában többször is játszotta Orbánnét, kiemelkedő alakítást nyújtott Werner Schwab Elnöknők című darabjában Ernaként, a Pedig én jó anya voltam című monodrámáját börtönökben is előadta. A Rózsavölgyi Szalonban Grecsó Krisztián Mellettem elférsz című regényének színpadi változatában szerepelt.
Kis Vuk, Pom Pom, Bogyó és Babóca
Az Örkény Színházban jelenleg is több előadásban látható, köztük a Szabó Magda regényéből készült, 2022-ben bemutatott Az ajtó – Szeredás Emerenc-emlékkoncert című darabban Emerencként. 2025 márciusában mutatják be Michael Haneke Szerelem című filmjének színpadi adaptációját, amelyben a női főszerepet fogja játszani. Számos film, tévés és rádiós szerep fűződik nevéhez, és szinkronszínészként is kedvelt. Ő kölcsönözte különleges, összetéveszthetetlen hangját a kis Vuknak, a Pom Pom meséi című filmben több mint száz hangon szólalt meg, a Bogyó és Babóca című mesesorozat minden karakterét ő szólaltatta meg.
Eldorádó, Csinibaba, Panelkapcsolat
Olyan népszerű filmekben volt látható, mint a Mese habbal, az Eldorádó, a Legényanya, a Sose halunk meg, a Csinibaba, a Zimmer Feri, az Ámbár tanár úr, a Hippolyt és a Meseautó. Drámai szerepekben is remekel, Tarr Béla Panelkapcsolat című filmjében férjével, Koltai Róberttel alakítottak boldogtalan lakótelepi párost.
Játszott az osztrák Michael Haneke A lázadás című filmjében, az Oscar-díjas Deák Kristóf első mozifilmjében, Az unokában és Csányi Sándor Ma este gyilkolunk című krimi-vígjátékában. Lugossy Lászlóval 1975-ben forgatta az Azonosítás című filmet, amely a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüst Medve-díjat nyert, játszott Gothár Péter első játékfilmjében, az 1979-es Ajándék ez a nap című alkotásban, amely 1980-ban a legjobb első filmnek járó Arany Oroszlánt is elnyerte Velencében. A filmben nyújtott legjobb női alakításért Pogány Judit megkapta a Magyar Filmkritikusok Nagydíját, a legjobb epizódalakítás díját nyerte el a Szívzűr című (1981) mozival, és a legjobb női alakítás díját érdemelte ki a Zuhanás közben című (1987) filmben játszott szerepéért.
Munkásságáért 1978-ban Jászai Mari-díjat kapott, 1987-ben érdemes művész lett, 2007-ben Gábor Miklós-díjjal jutalmazták. A Kossuth-díjat 2008-ban vehette át több évtizedes, mesefiguráktól a drámai szerepek megformálásáig terjedő sokoldalú színészi teljesítménye elismeréseként, 2010-ben a Halhatatlanok Társulatában örökös tagságot nyert el. 2014-ben a Kaposvári Gyermekszínházi Biennálén az ASSITEJ Magyar Központjának életműdíját vehette át, és megkapta a Hazám-díjat is. 2019-ben neki ítélték oda a Színházi Kritikusok Céhének életműdíját, 2022-ben Prima díjat és Arany Medál életműdíjat kapott. 2023-ban a nemzet színészévé, 2024-ben a Csiky Gergely Színház örökös tagjává választották.
Az Országos Színházi Találkozó júniusi gálaelőadásán Szeredás Emerenc szerepében tért vissza a kaposvári színpadra, a produkciót követően köszöntötték közelgő 80. születésnapja alkalmából. Nagy állatbarát, seregnyi állat társaságában él Szigetszentmiklóson, kedvtelése a bohócfigurák gyűjtése.
