A Székely himnusz ihlette gyönyörű alkotások borítják a Józsa Judit Galéria falát és tereit. Fotómontázs, tűzzománc, pasztell, kerámia alkotások, csak néhány technikát említve. Csaba királyfi, a Csíksomlyói Szűz Mária alakja, a himnusz soraiban rejlő szimbólum, a székely zászló és Erdély címere is felsejlik egy-egy alkotáson. A kiállítás megnyitója a Székely himnusz közös eléneklésével kezdődött, majd emlékezve Csanády Györgyre, aki a Székely himnusz szövegét írta 1921-ben és Mihalik Kálmán zeneszerzőre, aki a dallamát szerezte, a Józsa Judit Galéria közönsége a magyar nemzeti művészetet, a székely-magyar összetartozó testvériséget ünnepelte tegnap este. Közreműködött Erdős Róbert operaénekes.
A Székely himnusz megtartó ereje
A magyar kultúra több mint ezeréves ősi gyökerekre épül, a kisebbségi sorsban élő testvéreinknek hitbéli megerősítést, és az embert próbáló idők túlélését jelentette, és sajnos a magyar megmaradásért küzdve, ezt jelenti időnként napjainkban is. A teljes magyar nemzet a Kárpát-medencei tömb-, szórvány- és a diaszpóra magyarsággal lesz kerek egész. Nemzettestvéreinknek a himnusz mindig megtartó erő volt és az lesz a jövőben is. Kárpát-medencei összművészeti tárlatunk a magyar nemzeti összetartozást és a trianoni határokon átnyúló magyar szellemi egység megerősítését szolgálja –olvashatjuk a kiállítás meghívójában.
A megnyitón Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a résztvevőket. Beszédében kiemelte, hogy azt a lelki szférát hozzák közel a művészek itt látható alkotásai, amelynek hangot adnak himnuszaink. Úgy látja, mindkét himnusz viselhetné a Kölcsey által adott alcímet: „A magyar nép zivataros századaiból”. Mindkettő számol balsorssal és megoldást keres a jelen problémáira, amit az isteni gondviselés által talál meg.
A Székely himnusz azért sajátos kincse nemzeti kultúránknak, mert bár a székelység nevében szólal meg, de az egész nemzet vágyát foglalja magába – emelte ki, majd hozzátette: A kiállításon különösen érdekes, hogy nemzeti kultúránk szövegszerű kincsét más művészeti ágak eszköztárával gazdagítva hozza közel hozzánk az egész Kárpát-medencét felölelve. Így teljesebb képet kaphatunk magyar kultúránk sokszínűségéről, amely erősíti nemzeti összetartozásunkat.
Józsa Judit kerámiaszobrász, művészettörténész, a kiállítás kurátora szakmai értékelésében hangsúlyozta, hogy
nemzeti imánk mellett a Székely himnusz is a magyar nemzeti identitás, a közösségi emlékezet, a hazaszeretet, a hazafiság, a hősiesség, az önfeláldozás és az összetartozás erejének megtestesülése.
2022. január 22-én a Székely himnuszt felvették a Magyar Értéktárba. 2021-ben, a Székely himnusz születésének 100. évfordulójára a koronavírus-járvány miatt nem lehetett kellőképpen megemlékezni, ezért a Józsa Judit Művészeti Alapítvány idén Székely Himnusz címmel és tematikával nyílt képző-, nép- és iparművészeti pályázatot hirdetett kizárólag profi alkotók számára. Emellett felkértek részvételre a Kárpát-medencéből és az anyaországból kiemelkedően alkotó kortárs keresztény magyar művészeket.
107 pályázat érkezett, amelyből hetvenhetet állítottak ki. 68 alkotóművész és kilenc öltözéktervező alkotásából rendezték meg a tárlatot. Területi felosztásban az anyaországból 59 művész- idetartoznak azok is, akik határon túlról származnak, de itt élnek és alkotnak- Erdélyből kilenc, Felvidékről négy, Délvidékről három és Kárpátaljáról két művész alkotása került be az összművészeti kiállításba.
Kitért arra is, hogy mit üzen 2024-ben a Székely himnusz a kárpát-medencei kortárs keresztény magyar alkotók műalkotásain keresztül:
Korunk európai történéseinek ismeretében, meggyőződésünk, hogy e tárlatra felkért és azon résztvevő valamennyi művész üzenete műalkotásaikon keresztül nemzeti megtartó erőt képvisel. A kiállítás fókuszba állítja a nemzeti művészet kiemelt fontosságát, bemutatja annak magas színvonalát és példát mutat az összefogásról, a keresztény szellemiségről, a magyar és a székely lélekről. Minden művész más stílusban alkotva, a különböző műfajok és technikák révén a saját élettapasztalatán és lelkén átszűrve örökítette meg a témát. A Székely himnusz sorai és a benne rejlő szimbólumok, a székely zászló és Erdély címere metaforákká lényegülnek egy-egy alkotásban
– mondta Józsa Judit, majd sorra bemutatta az alkotókat és kiállított műveiket, amelyek ingyenesen megtekinthetők október 31-ig.
