Vakbélgyulladásból lábadozva, unalmában kezdett alkotni, ő lett a huszadik századi festészet egyik legjelentősebb alakja

Hetven évvel ezelőtt, 1954. november 3-án hunyt el a XX. századi modern festészet egyik legkiemelkedőbb alakja, Henri Matisse. Összeállításunkból kiderül egyebek mellett, hogy az eredetileg ügyvédnek készülő francia művész mivel rajzolta tele az aktákat, és az is, hogy miért „bokszolt” Picassóval.

2024. 11. 03. 10:03
Matisse alkotás közben Fotó: Musée Matisse
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Terített asztal, 1897

Vadak

1905-ben a Salon d’Automne-on Matisse, Derain, Friesz, Manguin, Marquet, Puy, Rounault, Valtat és Vlaminck képeit együtt állították ki. A nagy sajtóvisszhangot kiváltó megnyitón a legélesebb felháborodást Henri Matisse Nő kalappal című képe váltotta ki. Az eseményen jelen volt a Gil Blas című lap kritikusa, Louis Vauxcelles – ő nevezte őket írásában ironikusan Fauves-nak („vadaknak”). Az elnevezés gyorsan elterjedt, az 1906-os Salon des Indépendants-on már mindenki így hívta őket. Az 1905–1910 között kiteljesedő fauvizmus irányzata új értelmet adott a színeknek: kifejező és rendszerezőelemként tekintett rájuk, és elszakította a „szó szerinti” értelmezéstől.

Ha zölddel festek, az nem a füvet jelenti; ha kékkel, az pedig nem az eget

– magyarázta Matisse.

A mozgalom hamar széthullott, Matisse azonban élete végéig csak tiszta színekkel élt, ennyiben fauvista maradt, és folytatta a színek és a rajz egyensúlyának keresését.

Boksz Picassóval

1906-ban tartotta Matisse második önálló kiállítását, 55 képpel, három szoborral, rajzokkal és metszetekkel, a Druet galériában. Részt vett az 1906-os Salon d’Automne-on. Ez évben találkozott először Picassóval Párizsban. Matisse sok technikai tanáccsal segítette Picassót, bemutatta néhány műgyűjtőnek, közösen is kiállítottak. Matisse Picassóba egy személyben életre szóló barátot és riválist is talált, viccesen bokszmeccsként jellemezte a kapcsolatukat.

Pablo Picasso és Henri Matisse önarcképei

Odaliszkok

1910 körül gazdag plasztikájú kisbronzokat is mintázott. 1913-ban New Yorkban 13 képpel szerepelt, amikor műveit Chicagóba szállították, Kék aktját jelképesen elégették, ami jó reklámot jelentett számára. Új ihlető forrásokat keresett, lenyűgözte a keleti művészet, a perzsa miniatúrák és szőnyegek, a japán metszetek. 1922-ben készült el az Odaliszkokról sorozat – 1919 és 1929 között mintegy 50 odaliszkot ábrázoló kép született. Ekkor volt Matisse modellje Henriette Darricarrére, aki 1920-tól 1927-ig modellkedett neki. Legtöbb odaliszk témájú festményét, köztük Dekoratív alak ornamentális háttér előtt (Figure décorative sur fond ornamental) címűt és több szobrát róla mintázta.

Az első világháború elejétől a Riviérán élt, nagyrészt Nizzában és környékén lakott. Festményei veszítettek merészségükből, eszközei választékosságukból. A korszak sok festőjéhez és zeneszerzőjéhez, például Pablo Picassóhoz és Igor Sztravinszkijhez hasonlóan, Matisse is a klasszicizmus modernizált formáját választotta.

Vörös harmónia, 1908 (Forrás: HenriMatisse.org)

„Ollóval festés”

Életének utolsó éveiben Matisse tolószékbe és ágyba kényszerült. A festés egyre nehézkesebbé vált számára, így egy új technikát kezdett alkalmazni: papírból vágta ki a formákat és felragasztotta őket, ezt nevezte ollóval festésnek. 1920-ban használt először papírkivágásokat, amikor A fülemüle éneke című balett táncosainak ruháját tervezte, de ekkor ezt a technikát még csak segédeszközként használta. 1943-tól lett a papírkivágás a fő technikája, jelentős újítás volt, és ágyhoz kötött egészségi állapotában kerekesszékéből is tudott így dolgozni. Asszisztensnőjére bízta a papír gouache-sal való befestését, melyből aztán kivágta formáit, majd kollázst készített belőlük. 1954. november 3-án halt meg, élete utolsó pillanatáig dolgozott.

Matisse a Szépművészeti Múzeumban

Majdnem napra pontosan két évvel ezelőtt, 2022. november 1-jén zárta be kapuit az akkor már – a nagy érdkelődésre való tekintettel – meghosszabbított Matisse-kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A párizsi Centre Pompidou – Musée national d’art moderne remekműveire épülő tárlat az első Matisse-kiállítás volt Magyarországon, mely több mint száz művet vonultatott fel, s vezetett végig a művész életművének minden meghatározó szakaszán a fauve periódustól egészen a késői gouache papírkivágatokig.

 

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.