A jazz egy tök jó dolog, a műfaj áttörésre vár

– A magaskultúra műfajai között nem állítható fel rangsor, régen a kommunisták a jazzt létrának tekintették, amelyen keresztül az esztrádzenétől el lehet jutni a komolyzenéig, ezáltal zenei téren elérhető a cél, amit a népnek szánnak, hogy felmásszunk a létra tetejére. Ez egy bosszantóan hülye gondolat. A jazz egy tök jó dolog, és az identikus műfajisága az értéke – fogalmaz Susszer Zoltán, a Budapest Jazz Club alapítója, akivel egyebek mellett a műfaj értéken tartásáról, érdekei reprezentálásáról, támogatásának előremozdításáról beszélgettünk. Szó esik arról is, miért volt a 2024-es az egyik eddigi legsikeresebb évaduk, valamint arról, milyen koncertekkel ünnepli a klub 17. születésnapját.

Keleti Kristóf, a Budapest Jazz Club kommunikációs igazgatója és Susszer Zoltán, a klub alapítója Fotó: Havran Zoltán

A jazz a magaskultúra meghatározó része

Susszer Zoltán szerint a jazz ugyanúgy önálló magaskulturális műfaj, mint a komolyzene vagy a népzene (Fotó: Éberling András)

– A kultúra finanszírozásával kapcsolatos, messze nem csupán személyes érdekeink érvényesítéséről, azaz tulajdonképpen a jazz támogatásáról az NKA régi-új vezetésével korábban előremutató párbeszédet folytattunk. Ezen egyeztetések során is biztosan egyetértettünk abban, hogy a jazz önálló zenei műfaj, mely a magaskultúra meghatározó része – fogalmaz Susszer Zoltán, a Budapest Jazz Club (BJC) alapítója, hozzátéve: számos művelt szaktekintély tudna érvelni amellett, hogy 

a jazz ugyanúgy önálló magaskulturális műfaj, mint a komolyzene vagy a népzene, melyeknek értéken tartása, a megjelenésük és konzerválásuk megvalósítása részben egy kulturális kormányzati feladat lehet.

A BJC alapítója szerint sokan egyetértenek azzal, amit korábban Csák János is hangsúlyozott, azaz hogy a kulturális szereplők közül elsősorban azokat érdemes támogatni, akik az értékes kulturális termék elfogyasztásáért önmaguk is sokat tesznek, életképesnek tűnnek.

– A magaskulturális műfajok attribútuma, hogy szubvencióra szorulnak. Egyetértünk abban, hogy a fentiek alapján a jazz az egyik olyan tevékenység, amiről most itt beszélünk, rendszeres és strukturált támogatása az európai és azon, szűkebb világunkon túli kultúrákban egyaránt elengedhetetlen. 

Egyrészt az állami támogatáshoz elengedhetetlen, hogy az adott szervezet több financiális pillér segítségével stabilizálja magát, azaz érteni véljük, hogy olyan életképes projekteket, intézményeket érdemes támogatni, melyeknek az egyéb bevételi forrásai és kulturális forgalma azt mutatja: érdemes – húzza alá Susszer Zoltán. Hozzáteszi: minden korábbi pozitív visszajelzés és érzékelhető jó szándék ellenére is – a Magyar Jazzszövetséggel egyetértésben – hangsúlyozniuk kell, hogy az egyébként évről évre változó, újraformálódó és jelenleg is újraalakulásban lévő kulturális támogatási rendszerben a jazz műfajnak nincsen megfelelően érzékelhető képviselete sem a minisztérium, sem az NKA kollégiumaiban.

Identikus műfajiság

Mint mondja, a magaskultúra műfajai között nem állítható fel rangsor. 

– Régen a kommunisták a jazzt létrának tekintették, amelyen keresztül az esztrádzenétől el lehet jutni a komolyzenéig, ezáltal zenei téren elérhető a cél, amit a népnek szánnak, hogy felmásszunk a létra tetejére. Ez egy bosszantóan hülye gondolat. A jazz egy tök jó dolog, és az identikus műfajisága az értéke 

– fogalmaz Susszer Zoltán. A jazzklub alapítója szerint a csökkenő financiális erőtér, a részben érthetően egyre kisebbre zsugorodó „támogatási torta” miatt a kulturális műfajok között könnyen kitapintható verseny alakult ki, avagy ez már eddig is létezett. A Budapest Jazz Clubot működtetve, egyéb vállalkozásból is a műfajt támogatva és oktatási intézményként, illetve a Magyar Jazzszövetségnek is helyet adó intézményként azt a feladatot jelölték ki maguknak 2025-re, hogy minél sikeresebben tudják az általuk képviselt műfaj érdekeit reprezentálni, annak támogatását előremozdítani és a kulturális térben való reputációját növelni.

A Magyar Jazzszövetség a hazai jazz egyetlen ernyőszervezete a rendszerváltás óta. – Fontos, hogy egy megújulásra mindig képes szervezetről van szó, melynek célja a koncertszervezéstől az edukációs programokig a műfaj képviselete – mondja Gayer Ferenc, a szövetség elnöke, aki azt is hangsúlyozza, hogy a jazz a magyar kultúra ugyanolyan része, mint a népzene vagy a klasszikus zene.

Az édesapja emlékét és zenei hagyatékát is ápoló Szakcsi Jazz Egyesületet képviselő ifj. Szakcsi Lakatos Béla határozott álláspontja, hogy a hazai jazz elemi érdekét szolgálná, ha a jövőben sikerülne a műfajnak kijáró, erősebb érdekképviseletet biztosítani. Ehhez elengedhetetlen, hogy a pályázati forrásokat koordináló különböző kollégiumokban legalább egy-egy, dedikáltan a jazz iránt elkötelezett művész vagy zeneipari szakember is helyet kapjon.

Keleti Kristóf, a Budapest Jazz Club kommunikációs igazgatója és Susszer Zoltán, a klub alapítója (Fotó: Havran Zoltán)

Világsztárok és a hazai jazzszcéna legjobbjai

Keleti Kristóf, a Budapest Jazz Club kommunikációs igazgatója a klub elmúlt évének eredményeit értékelve elégedett: 

Ha a látogatószámot, a programok sokszínűségét, a nemzetközi és hazai előadók rangját és az oktatási, valamint egyéb közcélú feladatokat tekintjük zsinórmértéknek, egész nyugodtan kijelenthető, hogy a klub életében a 2024-es volt az eddigi legsikeresebb évad 

– fogalmaz. Tavaly több mint hatszáz koncertet szerveztek. Ez az elsőre meglepőnek tűnő mennyiség – mely legkevésbé sem ment a minőség rovására – több tényezőnek is köszönhető. Egyrészt 

a BJC még a nemzetközi átlaghoz képest is „megalomán” nyitvatartással működik, így a néhány nyári hónap kivételével jellemzően a hét minden napján tárt ajtókkal várja vendégeit. 

Hetente öt alkalommal a koncertek után ingyenes jam sessionök is várják a közönséget, a klubban világsztárok, valamint a legnépszerűbb hazai formációk lépnek fel, olykor egyazon esten két egymást követő koncerten. A fent említett koncertáradaton felül a Bartók Konzervatórium és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem féléves és év végi bemutató és vizsgakoncertjeit is itt tartják, ahol egy-egy este alkalmával akár hat-hét zenekar is bemutatkozik.

Ahogy a korábbi években, úgy 2025-ben is mindkét oktatási intézmény hallgatóinak rendszeres próbalehetőséget biztosít a klub, sőt kihelyezett tanórák és stúdiógyakorlatok is zajlanak koncerttermében. Idén is folytatni tervezik a 2024-ben indult Encore! sorozatot, melyen olyan neves színművészek mutatták be a BJC felkérésére összeállított programjukat, mint Balla Eszter, Für Anikó, Ónodi Eszter és Xantus Barbara. A világsztárok a BJC-ben sorozatban a műfaj legnagyobb nagyágyúi: Ethan Iverson, John Scofield, Jeff Berlin, Peter Erskin és Emmet Cohen szerepeltek elsöprő sikerrel – mondja Keleti Kristóf. A koncertek mellett idén is folytatják a Fogi Színház és a Máv Szimfonikus Zenekar által életre hívott zenés családi programokat, mindezek mellett fotótárlatok és a Műcsarnokkal szoros együttműködésben több izgalmas kiállítás is helyet kap a BJC-ben.

Január 4-én, szombaton három koncerttel ünnepli 17. születésnapját a BJC, a Nagy János Trio Nagy-Czirok Csabával lép színpadra, majd a Balázs József Quintet ad koncertet Molnár Enikővel, végül a Hász Eszter Quartet zenéjét élvezheti a közönség. A program ingyenes.