A jazz a magaskultúra meghatározó része

– A kultúra finanszírozásával kapcsolatos, messze nem csupán személyes érdekeink érvényesítéséről, azaz tulajdonképpen a jazz támogatásáról az NKA régi-új vezetésével korábban előremutató párbeszédet folytattunk. Ezen egyeztetések során is biztosan egyetértettünk abban, hogy a jazz önálló zenei műfaj, mely a magaskultúra meghatározó része – fogalmaz Susszer Zoltán, a Budapest Jazz Club (BJC) alapítója, hozzátéve: számos művelt szaktekintély tudna érvelni amellett, hogy
a jazz ugyanúgy önálló magaskulturális műfaj, mint a komolyzene vagy a népzene, melyeknek értéken tartása, a megjelenésük és konzerválásuk megvalósítása részben egy kulturális kormányzati feladat lehet.
A BJC alapítója szerint sokan egyetértenek azzal, amit korábban Csák János is hangsúlyozott, azaz hogy a kulturális szereplők közül elsősorban azokat érdemes támogatni, akik az értékes kulturális termék elfogyasztásáért önmaguk is sokat tesznek, életképesnek tűnnek.
– A magaskulturális műfajok attribútuma, hogy szubvencióra szorulnak. Egyetértünk abban, hogy a fentiek alapján a jazz az egyik olyan tevékenység, amiről most itt beszélünk, rendszeres és strukturált támogatása az európai és azon, szűkebb világunkon túli kultúrákban egyaránt elengedhetetlen.
Egyrészt az állami támogatáshoz elengedhetetlen, hogy az adott szervezet több financiális pillér segítségével stabilizálja magát, azaz érteni véljük, hogy olyan életképes projekteket, intézményeket érdemes támogatni, melyeknek az egyéb bevételi forrásai és kulturális forgalma azt mutatja: érdemes – húzza alá Susszer Zoltán. Hozzáteszi: minden korábbi pozitív visszajelzés és érzékelhető jó szándék ellenére is – a Magyar Jazzszövetséggel egyetértésben – hangsúlyozniuk kell, hogy az egyébként évről évre változó, újraformálódó és jelenleg is újraalakulásban lévő kulturális támogatási rendszerben a jazz műfajnak nincsen megfelelően érzékelhető képviselete sem a minisztérium, sem az NKA kollégiumaiban.
Identikus műfajiság
Mint mondja, a magaskultúra műfajai között nem állítható fel rangsor.
– Régen a kommunisták a jazzt létrának tekintették, amelyen keresztül az esztrádzenétől el lehet jutni a komolyzenéig, ezáltal zenei téren elérhető a cél, amit a népnek szánnak, hogy felmásszunk a létra tetejére. Ez egy bosszantóan hülye gondolat. A jazz egy tök jó dolog, és az identikus műfajisága az értéke
– fogalmaz Susszer Zoltán. A jazzklub alapítója szerint a csökkenő financiális erőtér, a részben érthetően egyre kisebbre zsugorodó „támogatási torta” miatt a kulturális műfajok között könnyen kitapintható verseny alakult ki, avagy ez már eddig is létezett. A Budapest Jazz Clubot működtetve, egyéb vállalkozásból is a műfajt támogatva és oktatási intézményként, illetve a Magyar Jazzszövetségnek is helyet adó intézményként azt a feladatot jelölték ki maguknak 2025-re, hogy minél sikeresebben tudják az általuk képviselt műfaj érdekeit reprezentálni, annak támogatását előremozdítani és a kulturális térben való reputációját növelni.