A Beliczay-mézeskalács titkát is megismerhetjük a Kiscelli Múzeumban

A Beliczay dinasztia izgalmas történetét mutatja be a BTM-Kiscelli Múzeum Mézes élet – A Beliczay mézeskalácsos és viaszgyertyaöntő műhely története című időszaki kiállítása. Az 1820-as években indult Beliczay családi vállalkozás a magyar mézeskalács- és gyertyagyártás meghatározó szereplőjévé vált. A kiállítás február 23-ig látogatható és gazdag anyagot tartalmaz a család örökségéből, beleértve az ütőfákat, céhes emlékeket és személyes dokumentumokat. A kiállítás célja Beliczayék küldetésére is rávilágítani: a méhek, a méz szeretete elengedhetetlen szükséglete életünknek. A látogatók nemcsak az ütőfák használatát próbálhatják ki a múzeumban, hanem magukkal vihetik a hajdan titkos Beliczay-receptet is.

2025. 01. 08. 11:21
Beliczay
A Beliczay dinasztia története a Kiscelli Múzeum kiállításán. Fotó: KLINDA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Beliczay-mézeskalács egykor fogalom volt Pesten. A sikertörténet az 1820-as évekből indult, amikor is Beliczay Imre, egy mézeskalács-készítő műhelyben dolgozott egy nyáron át. A munka annyira megtetszett neki, hogy otthagyta a gimnáziumot, és inkább inasnak állt. A céhes gazdaság megkívánta ranglétrát kijárva 1831-ben érkezett meg Pestre, ahol végül sikerült mesterré válnia és saját műhelyt nyitott. 

Beliczay
Beliczay Imre ütőfái különös művészi tehetségről árulkodnak. Fotó: KLINDA

A Beliczay család története

Beliczay Imre nem csak egy volt a sok mézeskalácsos között, ő hozta létre az első önálló pesti mézeskalácsos céhet, ahol hamarosan főcéhmester lett. Maga faragta ütőfái különös művészi tehetségről árulkodnak. Fiát, Bélát is bevonta a szakmába, ő avatta mesterré. Atyja 1872-es halálával ő lett a műhely vezetője és tulajdonosa. A céheket ekkor törölték el az országban, és a liberális gazdasági keretek között működő kisüzem fénykorát élte. 1886-ban a Csányi utcában vadonatúj, kétemeletes családi, bér- és műhelyházat építtetett, ami ma is áll. 

Számos hazai és külföldi kitüntetést, érmet, díjat szereztek, amire nagyon büszke volt a família. Az 1920-as évek válságát azonban Beliczayék is megérezték. A tanácsköztársaság elvette tőlük az üzemet, majd Trianonnal a méz beszerzése vált nehézkessé.

Béla ebben az évben hunyt el. Az örökséget továbbvivő fia, és testvérei kezében közkereseti társasággá alakult a cég, ami az 1930-as évekre olyannyira összeszedte magát, hogy ekkoriban ők voltak az egyedüli méz- és viaszkereskedők Budapesten. 1936-ban a negyedik generáció tagját, Lászlót jegyezték be a cégbe, akivel az utolsó fénykor szökkent szárba a Beliczay történetben. 1949 államosítási tragédiája nem tudta elkerülni őket. Az üzem betagozódott az állami cukrászati gyárak rendszerébe, László méhészeti szervezeteknek lett a tanácsadója. 

1960-ban a Műszaki Könyvkiadónál megjelent A méz ipari feldolgozása – Mézes sütemények című könyvében családja évszázados tudását teszi közzé, többek között felfedve az addig féltve őrzött recepteket is. A kiállítást Maczó Balázs etnográfus, történész rendezte. A kiállítás megrendezésében nélkülözhetetlen segítséget nyújtott Beliczay Erzsébet, a Beliczay-hagyaték őrzője és Seregély Mirtill mézesbábos.

 


 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.