Kétszáz esztendeje született a Kárpát-medencei magyar összetartozás egyik legjelentősebb képviselője, írófejedelmünk: Jókai Mór. Regényei mellett „szerelmes” tájleírásai döbbentik rá csak igazán a honi olvasót, hogy milyen nagyszerű és földrajzilag is hatalmas országban élt Torockótól a Hortobágyon és a Tátrán át a Balatonig.
Jókai otthon érezte magát az egész Kárpát-medencében, ez kitűnik minden írásából. Honszeretetének talán leghívebb tanúbizonyságai azok a tájleírások, amelyeket különösen szemléletesen és érdekfeszítő módon vetett papírra.
Írónk nagyságát és jártasságát a tájismeret terén mi sem bizonyítja jobban, mint hogy őt bízták meg Az Osztrák–Magyar Monarchia irásban és képben című impozáns kötetsorozat főszerkesztői feladataival, ugyanakkor Magyarhon szépségei címmel több alkalommal is megjelent a hazai tájakat, városokat, falvakat bemutató írásainak gyűjteménye.
A Látkép című sorozatban megjelent tanulmány írója rámutat, hogy Jókai úgy képviseli műveiben a Kárpát-medencei magyar összetartozást, hogy nem feledkezik meg az ország más nemzetiségek lakta tájairól sem.
Ez pedig nem elhanyagolandó tény, mivel a minduntalan felbukkanó, Trianon hatásait lekicsinylő liberális történelemszemlélet perifériának, eldobandó resztlinek tekinti e térségeket, amelyek egyesek szerint „jó is, hogy lecsatlakoztak”, hiszen „csak a baj” volt velük. Mindez pedig nem más, mint durva történelemhamisítás.
A teljes cikket ide kattintva, a Magyarösszetartozás.hu-n olvashatják!
