Eladom a könyvtáram – Egy jó hobbi sokat ér a könyvpiacon is

Megvenne egy rongyosra olvasott használt könyvet több ezer vagy akár több tízezer forintért? Ne siesse el a választ! Vannak ugyanis olyan művek, amelyeknél kevésbé számít a kötet állapota, sokkal inkább a beltartalma. Számos szakkönyv, különböző hobbik alapművei, sok tankönyv lestrapáltan is kelendő a használt könyvek piacán.

Illusztráció Forrás: Pixabay

Gyermekkorunk nagy élményei közé tartozik, amikor a nagyszüleink, szüleink, egy rokon vagy akár a szomszéd beavatott minket olyan hétköznapi tudományokba, mint például a kertészkedés – a lótetű elrágja a növények gyökerét, irtani kell; a giliszta hasznos, mert porhanyósítja a földet, és nem baj, ha ásás közben véletlenül félbevágod, vígan él tovább két testben; egy apró magból hatalmas paradicsomot nevelhetsz, ha kellő figyelemmel gondozod; napos retek szinte bármikor vethető; a szamóca szaporítja magát, oda kell rá figyelni, ha nem akarod, hogy „kimásszon” az ágyásból; a torma, a fokhagyma, a petrezselyemzöld áttelel a földben, hó alól is szedheted; egy kert maga a hétköznapi csoda –, a fúrás-faragás, a gépek szerelése, más néven bütykölés, a házépítéshez kapcsolódó megannyi mesterség, a szabás-varrás, hímzés, kötés, horgolás, szövés, a konyhatudományok – kezdve azzal, hogy milyen edényekre van szükség, hogyan kell tisztítani az eszcájgot, és hogy az étel több mint finom rágnivaló, változatos tápanyag- és vitamintartalma megfelelően alkalmazva gyógyszere is a testnek –, a hal- és vadfogás, a háziállatok gondozása – genetikailag a tyúkfélék a dinoszauruszok legközelebbi leszármazottjai, és olyan „hülyék”, hogy egy fűszállal hipnotizálhatók (más kérdés, hogy minek) –, a bélyeg- és a pénzgyűjtés, utóbbi ez esetben numizmatikai értelemben, a régi tárgyak becsülete és javítása, és még sorolhatnánk, de már így is túl hosszú lett ez a mondat, a végén még megharagszik a Google SEO. (Aki esetleg nem tudná, a közösségi médiás felületek mellett és részben felett is ez a keresőoptimalizáló szisztéma uralja az internetet, csak neki tetsző paraméterekkel szabad bármit közzétenni, posztolni, ha sok kattintást szeretnél. És vannak még, akik az ufóktól félnek!)

Garancia a lektor

A könyveknél szerencsére nincs SEO, csak meó (a minőség-ellenőrzési osztályok emléke ez a szó), amely kétféle tevékenységet is jelent: egyfelől a kinyomtatott, bekötött kötet műszaki szemléletű minőség-ellenőrzését, másfelől szakkönyveknél a tartalom tudományos megalapozottságának vizsgálatát. Utóbbit lektorálásnak hívjuk, és éppen ez adja a most tárgyalt könyveknek azt a plusz értéket, ami miatt megviselt állapotban is keresettek lehetnek. 

A lektorok ugyanis a garanciái annak, hogy a könyvben leírtakat készpénznek vehetjük, és ezt évtizedek, évszázadok tapasztalata is megerősíti.

A tudomány és a technika fejlődése persze elavulttá tehet egyes módszereket, nézeteket, kiderülhetnek korábban rejtegett tények vagy újabbak felismerésére juthatunk, de az alapok nem változnak. A magnak mindegy, kézzel vagy géppel vetik, kihajt belőle a növény; a lóerőt szekérrúd helyett kardántengely adja át az autókban, az erőátvitel törvénye viszont Newton óta biztosan, de már előtte is létezett; varrni, kötni ugyanúgy lehet műszállal, mint a szövettel; a tyúk sem tojik cifrábbat, csak mert géppel etetik; és a csillagok sem rendeződnek át az égen, hiába „látunk” messzebbre a világűrben a legújabb műszereinkkel. Az alapvető tudás magjai ott vannak ezekben a könyvekben, és aki ezt tudja, hajlandó mélyebben a zsebébe nyúlni egy-egy kötetért.

Szakmai mindentudók

Az 1960-as évektől a Műszaki Könyvkiadó kifejezetten a szakmunkások számára adta ki az Ipari Szakkönyvtár sorozatot, amelynek kötetei lépésről lépésre, minden lényeges részletre kiterjedően ismertették egy-egy szakma fogásait. Ezek a területükön hiteles alapművek, és a használt könyvek piacán leginkább az határozza meg az árukat, hogy mennyire lehet őket közvetlenül pénzkeresésre használni. A sorozat rengeteg témakört ölelt fel, a festés-mázolástól, épületburkolástól kezdve az asztalos- és kárpitosmunkákon, autókarosszéria-javításon, különböző villamos, hidraulikus vagy integrált áramkörös készülékek szerelésén át egészen a szerszámbefogó gépekig és a röntgenberendezések üzemeltetéséig. Sejthető, hogy az utóbbira már az 1970-80-as években sem volt tömeges igény, és így kis példányszámban adták ki, ám ez esetben nem növeli a piaci értéküket a ritkaságuk, mint azt a korszak kedvenc íróinál láttuk –, a kevés gyűjtőnek sem kell többet kiadnia egy hibátlan példányáért 1400-1800 forintnál. A Szerszámbefogó készülékek című könyvből viszont a használt is 5500-tól kezdődik.

A sorozat köteteinek egy része 900–1600 forint között elérhető, főként a sokszor kiadott szakmáké, mint a festés-mázolás, a villanyszerelés, a fényképezés, valamint a perifériára szorult foglalkozásoké, mint az írógép-szerelő, az autórádió-javító, a fotólaboros vagy a gyárkéményépítő. Vannak azonban szép számban olyan könyvek is az Ipari Szakkönyvtárban, amelyek a felhasznált anyagféleségek, technológiák változása ellenére keresettek maradtak. Ízelítőül néhány cím a jó állapotú példányaikra jellemző árral: Épületüvegezés 3800, Épületszigetelés 4200, Épületasztalos munka 4700, Beton- és vasbetonmunka 4800, Szitanyomás 5500, Cipőgyártás 5600, Fodrászipari technológia 5900, Kárpitosipar 6200, Tűzzománcozás 9500, Bútorasztalos és díszítő munkák 9800, Ötvösség, nemesfémipar, divatékszer készítés 12 ezer, Ácsmunka 13 ezer, Cserépkályha-építés 16 ezer, Kovácsolás 20 ezer, Cserépkályhás munkák 25 ezer forint.

A Cserépkályha-építésért 16 ezret is megadnak

Akkurátus utasítás

Bár a műszaki érdeklődésű nem szakmabeliek ezekből is sok mindent megtanulhattak, a Műszaki Könyvkiadó inkább a Sajátkezűleg sorozatot szánta nekik, amelynek a köteteiben laikusok számára is könnyen érthető módon, sok ábrával illusztrálva írták le a legfontosabb tudnivalókat a barkácsolásra hajlamos polgároknak. Ebből a sorozatból is a népszerűbb, többször kiadott könyvek érhetők el a legolcsóbban, már ezer forint körül, de a Cipőjavítás már jellemzően 2800–3500, A fa esztergályozása 2800–3800, A kerékpár karbantartása és javítása 4200–4800, a Faházak szerelése 4000–5500, a Szélkeréképítés 4800–6900, A fa díszítő faragása 5900–6800 forint között kapható.

Az is felértékeli a műszaki alapvetéseket tartalmazó könyveket, hogy az utóbbi években visszanyerte becsületét a szakoktatás. Érdemes tehát ezekre is figyelni, ha eladásra válogatunk az örökölt vagy gyarapított családi könyvtár kötetei közül. 

De ne dobjuk félre Feketéné Hajdu Erzsébet Női szabó szakrajz című, Francia szabás alcímű, nagy alakú könyvét se! Viszonylagos gyakorisága ellenére – 45 éve oktatnak belőle – ma is eladható 2800–3500 forintért.

Feketéné a Női szabó szakrajzban a népviseletekre is kitér

Előkerülhetnek olyan, első látásra bürokratikusnak tűnő könyvek is, amelyek beltartalma sokat ér a mai bütykölőknek, de akár a szakembereknek is. Vajon kit hozna izgalomba egy nehéz kötet Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Munkaszervezési kiadványok III/9 Dacia személygépkocsi-javítási iránydíjak és iránynormák címmel? Csak azt, aki tudja, hogy a 80-es évek elején több autótípusra is kiadott utasításkönyvek igen akkurátusak voltak. Miután az első részükben előírták az állami autószervizeknek – és várták el (többnyire hiába) a maszekoktól is –, hogy egy-egy javítási műveletet mennyi idő alatt kell elvégezniük és mennyit díjat kell felszámolniuk érte, a kiadvány második részében – nehogy félreértés essék – műszaki rajzos ábrákkal, ahol lényeges, még a csavaroknál alkalmazandó húzónyomaték értékét is megadva, lépésről lépésre végigvették az összes javítási feladat valamennyi részletét. Az autókhoz adott gépkönyvek vagy a bolti szerelési kiadványok ennek a felét sem tartalmazzák, így a veterán autók szerelőit, felújítóit valóban izgalomba hozhatják. Az eredetileg nem a könyvpiacra szánt kiadványok közül nemrég egy hibátlan Dacia 9800, egy csak kívül maszatos Polski FIAT 126p 7500 forintért kelt el. Utóbbi kevésbé szép állapotú példányai most épp 8900 forint körül kaphatók, Moszkvicsból pedig többféle típust kínálnak 3900–4800 forint között.

Minden bennük van, amit az autótípus szereléséről tudni lehet

Konyhaművészet

Neves írónk általában nem a szakkönyveikről ismertek, a sorozatunkban korábban remek kertészként is említett Jókai Mór a ritka kivételek egyike. Egy másik pedig a régészként, múzeológusként is elismert Móra Ferenc (1879–1934), de most inkább a felesége, Walleshausen Ilona (1880–1953) kötetét emeljük le a polcról. 

A konyhaművészetéről híres íróné ugyanis Móra Ferencné néven olyan szakácskönyvet állított össze, hogy az 1928-as első kiadása után a következő négy megjelentetésekor is egy-két nap alatt elkapkodták. 

Halála után olyan magasra kúszott egy-egy példány ára, hogy 1987-ben hasonmás kiadásban is közreadták, és azóta még négyszer jelentették meg különböző kiadók, legutóbb 2023-ban, 4900 forintos áron, de akciósan már 3600 forintért is elérhető. E körül árazta be a piac az 1987-es kiadását is.

Móra Ferenc és családja 1905 körül. Ilona asszony lefőzte… (Fotó: Kiskun Múzeum)

A viszonylag kedvező árában a szakácskönyvpiac utóbbi időkben érzékelhető, a használt könyvekre is kiható lejtmenete érhető tetten, pedig Móráné könyve nem egy a „jönnek az ünnepek, híres vagyok, vedd meg!” típusú, nagy képekkel teletűzdelt, dizájnos receptsorolók közül. Nem véletlenül vált etalonná a korában.

„Akármennyire is fájlaljuk, hogy ma annyi nő van, aki főzni nem tud, ezzel a körülménnyel számolni kell és a mai modern szakácskönyv semmit sem tételezhet föl közismertnek” – írta az előszavában 1928-ban. Ennek szellemében nem csap bele rögtön a lecsóba, hanem előbb sorra veszi az alapanyagokat tápanyagok szerint, majd az alapvető konyhafelszereléseket, a vastűzhely („sparherd”) és a gáztűzhely kezelését, a konyha és a kamra takarítását, az edények mosogatását, de tanácsokat ad a bevásárláshoz és a maradékok felhasználásához is. Mint írja akkor, „a mai nő szabatos útbaigazítást akar, hogy milyen anyagból hány grammot vagy decilitert kell venni, hogy hány személyre készül az étel és mennyi ideig tart elkészitése”, és ennek megfelelően részletesek a saját meghatározása szerint „első modern magyar szakácskönyv” receptjei.

Ízelítő Móra Ferencné első modern magyar szakácskönyvéből

Elmaradt előszó

A szakácskönyv ötlete 1922 körül születhetett, egy levél szerint férjét kérte, hogy előszót írjon hozzá, és válaszában Móra Ferenc minden irónia nélkül megjegyzi: „állítólag több haszon lesz, mint az én irodalmi remekeimen”. Az akkorra már a Rab ember fiai, a Csilicsali Csalavári Csalavér és a Kincskereső kis ködmön szerzőjeként is nevet szerzett író végül sosem készült el az előszóval. Nem kapott ihletet hozzá. „Se sok gondot, se sok gyönyörűséget az evés nekem soha nem okozott” – vallotta be egy írásában Móra. Hogy ezt tudta-e a felesége, nem derült ki, Ilona asszony mindenesetre nemcsak tudott, hanem szeretett is főzni-sütni, volt olyan ünnep, amikor harmincnál is többféle étekkel várta a vendégeket.