A Határtalan magyar irodalom konferencia kitalálója és szervezője Pusztay János nyelvészprofesszor, akitől nem áll távol az irodalom sem. Egyrészt felismerte, hogy szükség van olyan fórumra, amelyen meg lehet beszélni a több határ menti országra és a diaszpórára szakadt magyar irodalom hagyományait és jelenlegi helyzetét, másrészt ő maga is – elsősorban műfordítóként, de prózai és verses irodalmi alkotásaival – részt vesz a magyar nyelvű irodalmi életben. Elmondása szerint a résztvevők zöme kezdettől fogva tagja a konferenciának, szinte baráti társasággá válva az esztendők során.

A Határtalan magyar irodalom konferencia tematikája
A rendezvény Juhász Judit – az Anyanyelvápolók Szövetsége akkori elnöke – kezdeményezésére jött létre, védnöke pedig Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, az Országgyűlés volt elnöke. Idén is Szili Katalin és az Anyanyelvápolók Szövetségének új elnöke, Nyíri Péter, a Széphalmi Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója nyitotta meg a tanácskozást. A szimpózium előadásait Jánosi Zoltán József Attila-díjas magyar irodalomtörténész sorozatszerkesztésében a Magyar Napló Kiadó jelenteti meg, akivel az idei konferenciáról beszélgettünk.
– A Magyar Napló Kiadó mindig az előző év konferenciájának kötetét adja ki, így most is kézbe vehetik a konferencia résztvevői a legújabb példányokat – mondta el Jánosi Zoltán, aki szerint idén is nagyon izgalmas a téma: a konferencia tematikus vezérfonala az anyanyelv és az iskola az irodalom ünnepelt alkotóink műveinek tükrében, akiknek valamilyen kerekebb évfordulóját ünnepeljük ebben az évben határon belül és kívül.
Az irodalomtörténész ismertette a szerzőket, akiket előadási témaként ajánlottak, és a konkrét előadások témáit is: a száz éve született Nagy Lászlóról körülbelül fél tucat előadás fog szólni. Hasonló az érdeklődés a százhúsz éve született József Attila életműve iránt, és mivel a konferencia az anyanyelvhez és az irodalomhoz hozzákapcsol olyan politikai szereplőket, akik közéleti szereplők is, és a magyar nyelvért, oktatásért sokat tettek, Klebelsberg Kunó életművével is körülbelül négy-öt előadás fog foglalkozni, de lesz Jókai Mórról is három-négy előadás, illetve Cs. Szabó Lászlóval szintén fél tucat előadó foglalkozik.
Ez az évfordulós tematika, de előadást tartanak a százhuszonöt éve született Szabó Lőrincről, Ormós Zsigmondról, a bánsági íróról, politikusról és művelődéstörténészről, a kétszáz éve született Petőfi Istvánról, aki Petőfi Sándor István öcsémhez című versének megszólítottja, Petőfi öccse. Ezenkívül Jankovics Marcellről, a filmrendező nagyapjáról, aki anyai ágon Kossuth Lajos rokona volt, körülbelül hét nyelven beszélt, és szintén írói életművet is hagyott hátra.