Ünnepi est a nyelvi örökség védelméért

Az anyanyelvek nemzetközi napja alkalmából a Magyarságkutató Intézet és az Anyanyelvápolók Szövetsége közös estet rendezett. A program a magyar nyelv helyzetét, a diaszpóra nyelvhasználatát és a kulturális örökség élő hagyományait állította középpontba. A rendezvény célja, hogy tudományos és közéleti megközelítésben is rávilágítson az anyanyelv identitásképző és közösségmegtartó szerepére. Az est során a tudományos előadások és a kulturális program egymást kiegészítve adtak képet a magyar nyelv jelenkori kihívásairól és lehetőségeiről.

Szvorák Katalin szülőföldje dalaiból és meséiből adott ízelítőt. Forrás: forrás: Magyarságkutató Intézet

A rendezvény elején M. Lezsák Gabriella, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója köszöntőjét Bakonyi Péter tolmácsolta. Elhangzott, mennyire fontos az anyanyelvünk megtartása, de talán most, a digitalizálásra átálló világunkban ez még hangsúlyosabban így van. Véleménye szerint észre kell venni azonban az ebben rejlő lehetőségeket is. – A mai konferencia épp a diaszpóra magyarságáról is fog szólni, ahol nagy segítség lehet az ott élők számára a digitalizáció a magyar nyelv elérésében és annak megőrzésében. Így legalább honlapunkon és a videómegosztókon keresztül megismerhetik és hallhatják honfitársaink az igazi ízes magyar beszédet is, mint néhány napja Agócs Gergely előadása volt ugyanezen a színpadon. Édes anyanyelvünkben rejlik nemzetünk gondolkodásmódja, élményei csak úgy, mint traumái – hangsúlyozta a főigazgató asszony. – Fontos tehát, hogy őrizzük, óvjuk és támogassuk, akár több tízezer kilométerre hazánktól, és próbáljuk a globalizáció egyes vívmányait a javunkra fordítani annak érdekében, hogy a kötelékek erősödhessenek magyar és magyar ember között szerte a világban. 

Pomozi Péter az anyanyelv megőrzésének fontosságát hangsúlyozta (Fotó: Magyarságkutató Intézet)

Anyanyelvek nemzetközi napja 

Majd Pomozi Péter (Anyanyelvápolók Szövetsége, MKI Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont, NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar) köszöntötte az egybegyűlteket. Felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy az emberiség nyelveinek 96 százalékát a Föld lakosságának egy ezreléke beszéli. Ez fordítva is igaz, tehát a maradék négy százalék nyelvet beszéli a Föld lakosságának több mint 96 százaléka. Mint mondta, számtalanszor előfordul, hogy egy politikai vagy gazdasági hatalom erőnek erejével beleszól abba, hogy a nemzetek ne használják anyanyelvüket, és innen kezdve a nyelv veszélyeztetetté válik. 

–Ezért van anyanyelvek nemzetközi napja, mert a Föld nyelveinek nagy része veszélyeztetett. Lehet, hogy ma este tűnik el a Földről egy nyelv, vagy holnap, ugyanis kéthetente átlagban egy nyelv és egy kultúra eltűnik. Sajnos az előadásomból is ki fog derülni, hogy a magyar nyelvre sem lehet egyértelműen azt mondani, hogy mindenütt, minden körülmények között biztonságban lenne

 – emelte ki Pomozi Péter. Véleménye szerint egy nyelvész szakmai és erkölcsi felelősséggel tartozik a nyelvért, és tennie is kell érte. És nemcsak a nyelvészetben, mert aki gondolkodó ember, az nem lehet közömbös azzal szemben, hogy mi lesz a Föld kulturális kincsének a többségével. Magyarként pedig nem lehet közömbös azzal szemben, hogy mi lesz a Kárpát-medencében szeretett anyanyelvünkkel– hangsúlyozta, majd felkérte Szvorák Katalin Kossuth és Liszt Ferenc-díjas előadóművészt Házágondolás – Palóc dallamok és mesék című műsora bemutatására. A gyönyörű dalokat és meséket követték az előadások: 

Pomozi Péter az anyanyelv Kárpát-medencei helyzetét elemezte, külön kitérve arra, mit tehetünk a magyar nyelv jövőjéért. Bakonyi Péter volt melbourne-i főkonzul a diplomácia és a helyi magyarság kapcsolatát mutatta be, míg C. Vladár Zsuzsa és Constantinovits Kinga az ausztráliai magyar diaszpóra nyelvhasználatának és nyelvmegőrzésének kérdéseit vizsgálták. Az estet Szvorák Katalin Nógrádi gyűjtések című előadása zárta.