– Hol vannak a legkomolyabb problémák?
– Súlyosan veszélyeztetett a magyar nyelv helyzete Ukrajnában. Ott a hivatalos ígérgetések ellenére borzasztóan nehéz a magyar nyelvű közösség helyzete. Lényegében csak a magánszférában és nyilvánosan csak igen korlátozott mértékben a közoktatásban használhatják anyanyelvüket.
– Közép-Európa államai miért csak egy államnyelvben képesek gondolkodni?
– Az európai politikában és a művelődéstörténetben a 18. század végétől kezdve döntően hatalmi kérdéssé vált a nyelv ügye. A „nyelvében él a nemzet” gondolata a polgári nemzeti identitás alapja.
Ettől kezdve minden állam számára létfontosságú a nyelvkérdés.
Amikor egy állam úgy gondolja – és ez trianoni békediktátum utódállamaira különösen igaz –, hogy a kisebbségek nyelvét kirekesztheti a hivatalos nyelvhasználatból, akkor tulajdonképpen a francia típusú, úgynevezett Staatsnation-modell útját kezdi járni.
– Mire gondol?
– Arra, hogy az államnemzeti elgondolás szerint egy államalakulaton belül nyelvi homogenitásra van szükség. Ennek az áldozata a határon túli magyarság is, ugyanis Szlovénián kívül mindenütt csak egyetlen hivatalos nyelvet ismernek el. Holott Európa számos országában szép példák vannak arra, hogy egy állam területén több nyelvet is lehet hivatalosan használni. Gondoljunk csak Finnországra vagy éppen Svájcra.
Ukrajnában, Szlovákiában és Romániában azonban egyelőre szigorúan ragaszkodnak az etatista államnyelvi modellhez, amely a nyelvi kisebbségeket nehéz helyzetbe hozza.
– Mi lehet ennek az elgondolásnak az oka?
– Az, hogy ezekben az országokban úgy vélik, hogy ha mindenkit asszimilálnak, akkor azzal megerősödik az államuk. Erről az etatista modellről viszont mára egyértelműen kiderült, hogy tévedés.
Éppen a történeti Magyarország példája mutatja, hogy csaknem ezer éven keresztül a toleráns nyelvpolitika, a többnyelvűség fenntartása stabilitáshoz, biztonsághoz és a gazdasági fejlődéshez vezetett.
Ha egy ország megtartja őshonos nyelvi kisebbségeit, az nem csak politikai stabilitás szempontjából előnyös számára, hanem gazdasági oldalról is prosperitást jelent. Ma a Kárpát-medence számos országában elzárkóznak a helyi önrendelkezési modellektől annak ellenére, hogy a működő európai autonómiamodellek Dél-Tirolban, Finnországban vagy Szlovéniában világosan mutatják ezek társadalmi és gazdasági sikerességét. Ahol viszont az önrendelkezési jogokat megtagadják, ott tapintható a társadalmi feszültség és a gazdasági forráskivonás, amely a többségnek sem előnyös. Ebből a néhány példából is látszik, mekkora a jelentősége a szabad anyanyelvhasználatnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!