Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása ma este a Vetítőben
A gernyeszegi Teleki-kastély nem csupán a magyar művelődéstörténet kiemelt helyszíne, hanem a XXI. századi erdélyi főnemesi jóvátételi kálvária fontos állomása is. A csaknem fél évezredig Teleki-tulajdonban lévő Gernyeszeg szülőhelye volt többek között a marosvásárhelyi Teleki Tékát megalapító Teleki Sámuel grófnak, és itt született a tragikus sorsú miniszterelnök, Bethlen István is.
Magyar Nemzet
2021. 05. 02. 8:00
Gróf Teleki Kálmán a gernyeszegi kastély udvarán, 2012-ben Fotó: Margittai Gábor
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A hasonlóképp hányatott sorsú család 1949 után végigjárta az erdélyi nemesség, hagyományőrző polgárság és a földjéhez ragaszkodó parasztság keserves útját: Teleki Mihályt, a kastély utolsó urát arra kényszerítették, hogy a Duna-delta lágerében letöltött „büntetése” után döghúst fuvarozzon egy rókatelepre; a sáromberki kastélyban élő családtagok a Teleki Téka szűkös folyosóján voltak kénytelenek élni évekig, többek között egy szekrény tetején találva alvóhelyet; és Teleki Gemma grófnő abból tartotta fenn magát, hogy Marosvásárhely belvárosában virágot és zöldséget árult a kapualjakban.
Gróf Teleki Mihály, mint rókatelepi fuvaros Fotó: gróf Teleki Julianna magángyűjteménye
Gernyeszeg kastélya állami feladatkört kapott: volt gyermekotthon és prevenciós tüdőszanatórium, így nem érte olyan mérvű pusztítás, mint az erdélyi kastélyok többségét. Jóllehet, a második világháború végén a német, szovjet csapatok, valamint a helybeli lakosság vált vetve fosztogatott a kastélyban.
Nemrégiben a Belgiumból részben hazatelepülő Teleki Kálmán és családja igényelte vissza az épületet, hogy napjainkban nagy erőfeszítéseket téve igyekezzenek visszaadni annak régi pompáját és funkcióját.
Gróf Teleki Kálmán a gernyeszegi kastély udvarán, 2012-ben Fotó: Margittai Gábor
A dokumentumfilm egyfelől ezt a visszatelepülési folyamatot mutatja be, de a konfiskált anyagi és szellemi javak visszaszerzésével párhuzamosan a Teleki család tagjainak sorsára vetül az erőteljesebb fény. Az alkotók forgatásaik során interjúkat készítettek Teleki Kálmán gróffal, feleségével, az ugyancsak nemesi származású Földváry Nicole-lal, Teleki Julianna grófnővel, az azóta elhunyt Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténésszel, Soós Zoltán történésszel, Marosvásárhely újra magyar polgármesterével és gróf Haller Bélával. Kutatásaik során rátaláltak Teleki Mihály gróf 1987-ben, néhány hónappal halála előtt rögzített életútinterjújára, amelyet a film gerincévé tettek egyedülálló tartalma, a sorstöréseken felülemelkedő eleganciája és mélyen emberi humora miatt. Bejárták a Maros-völgy kastélyait, különös tekintettel Gernyeszegre és Sáromberkére, illetve Marosvásárhely azon pontjait, amelyek szorosan kötődnek a Telekiekhez. A felfedezőutat a Maros menti Gernyeszeg szórványvilágába irányították. A fogyatkozó magyarságú településeken, különösen az ellenséges szemléletű, román többségű megyékben – amilyen a románok számára (is) stratégiai fontosságú Maros megye – a magyar múlt fizikai és szellemi központjai, a kastélyok nagyobb veszélyben vannak, mint a tömbmagyarság szállásterületein. A gernyeszegi Teleki-kastély visszakerült ugyan a Teleki család kezére, de önfenntartó feladatkörének megtalálása még várat magára. Hiszen a XIX. században éppen a Telekiek által megfogalmazott elv, mely szerint egy négyzetméternyi kastélyt egy hold birtok tart el, a román joggyakorlatban fordított módon nyilvánult meg: a kastélyhoz nem adták vissza a fenntartáshoz szükséges birtokokat, így bizonytalanítva el a jogos tulajdonosokat, örökösöket.
Gróf Teleki Mihály a kolozsvári sétatéren a nyolcvanas években Fotó: gróf Mikes Borbála magángyűjteménye
A filmet – amely 51 perc 25 másodperc hosszúságú, és tizedik része Major Anita és Margittai Gábor az erdélyi kastélyok körül zajló főnemesi restitúciós harcokat földolgozó dokumentumfilm-folyamának – a dramaturgiai koncepció szerint az elsikkasztott történelem és a perspektívakereső jelen idő kézenfekvő dialektikájára építették. Nem csupán szenvedéstörténeteket feltárva, de a remény, az újrakezdés lehetőségeit is felvillantva. Céljuk korban és összetételben minél szélesebb társadalmi rétegek megszólítása ismeretterjesztő és oknyomozó-feltáró szándékkal. Megkezdték a film fesztiválos szerepeltetését is.
A film létrejöttét támogatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, mindkét alkotó a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti ösztöndíjprogramjának az ösztöndíjasa.
Aranyszőnyeg: Major Anita és Margittai Gábor filmje. Rendezte: Major Anita. Gyártó: Külső Magyarok Kft.
Premier: Hír Tv, május 2., 23.05, Vetítő. Ismétlés május 3-án 13.05-kor
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Régi, dicső családfa az övé, a hét törpe nemzetségből való ő, s bár nem jegyezték fel, de úgy volt, hogy Szundi és Szende frigyéből kelt életre a Szendi-ág, s a dicső évszázadok torkolltak aztán őbelé. A Romuluszba.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
