Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása ma este a Vetítőben

A gernyeszegi Teleki-kastély nem csupán a magyar művelődéstörténet kiemelt helyszíne, hanem a XXI. századi erdélyi főnemesi jóvátételi kálvária fontos állomása is. A csaknem fél évezredig Teleki-tulajdonban lévő Gernyeszeg szülőhelye volt többek között a marosvásárhelyi Teleki Tékát megalapító Teleki Sámuel grófnak, és itt született a tragikus sorsú miniszterelnök, Bethlen István is.

Gróf Teleki Kálmán a gernyeszegi kastély udvarán, 2012-ben Fotó: Margittai Gábor

A hasonlóképp hányatott sorsú család 1949 után végigjárta az erdélyi nemesség, hagyományőrző polgárság és a földjéhez ragaszkodó parasztság keserves útját: Teleki Mihályt, a kastély utolsó urát arra kényszerítették, hogy a Duna-delta lágerében letöltött „büntetése” után döghúst fuvarozzon egy rókatelepre; a sáromberki kastélyban élő családtagok a Teleki Téka szűkös folyosóján voltak kénytelenek élni évekig, többek között egy szekrény tetején találva alvóhelyet; és Teleki Gemma grófnő abból tartotta fenn magát, hogy Marosvásárhely belvárosában virágot és zöldséget árult a kapualjakban.

Gróf Teleki Mihály, mint rókatelepi fuvaros
Fotó: gróf Teleki Julianna magángyűjteménye

Gernyeszeg kastélya állami feladatkört kapott: volt gyermekotthon és prevenciós tüdőszanatórium, így nem érte olyan mérvű pusztítás, mint az erdélyi kastélyok többségét. Jóllehet, a második világháború végén a német, szovjet csapatok, valamint a helybeli lakosság vált vetve fosztogatott a kastélyban.

Nemrégiben a Belgiumból részben hazatelepülő Teleki Kálmán és családja igényelte vissza az épületet, hogy napjainkban nagy erőfeszítéseket téve igyekezzenek visszaadni annak régi pompáját és funkcióját.

Gróf Teleki Kálmán a gernyeszegi kastély udvarán, 2012-ben
Fotó: Margittai Gábor

A dokumentumfilm egyfelől ezt a visszatelepülési folyamatot mutatja be, de a konfiskált anyagi és szellemi javak visszaszerzésével párhuzamosan a Teleki család tagjainak sorsára vetül az erőteljesebb fény. Az alkotók forgatásaik során interjúkat készítettek Teleki Kálmán gróffal, feleségével, az ugyancsak nemesi származású Földváry Nicole-lal, Teleki Julianna grófnővel, az azóta elhunyt Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténésszel, Soós Zoltán történésszel, Marosvásárhely újra magyar polgármesterével és gróf Haller Bélával. Kutatásaik során rátaláltak Teleki Mihály gróf 1987-ben, néhány hónappal halála előtt rögzített életútinterjújára, amelyet a film gerincévé tettek egyedülálló tartalma, a sorstöréseken felülemelkedő eleganciája és mélyen emberi humora miatt. Bejárták a Maros-völgy kastélyait, különös tekintettel Gernyeszegre és Sáromberkére, illetve Marosvásárhely azon pontjait, amelyek szorosan kötődnek a Telekiekhez. A felfedezőutat a Maros menti Gernyeszeg szórványvilágába irányították. A fogyatkozó magyarságú településeken, különösen az ellenséges szemléletű, román többségű megyékben – amilyen a románok számára (is) stratégiai fontosságú Maros megye – a magyar múlt fizikai és szellemi központjai, a kastélyok nagyobb veszélyben vannak, mint a tömbmagyarság szállásterületein. A gernyeszegi Teleki-kastély visszakerült ugyan a Teleki család kezére, de önfenntartó feladatkörének megtalálása még várat magára. Hiszen a XIX. században éppen a Telekiek által megfogalmazott elv, mely szerint egy négyzetméternyi kastélyt egy hold birtok tart el, a román joggyakorlatban fordított módon nyilvánult meg: a kastélyhoz nem adták vissza a fenntartáshoz szükséges birtokokat, így bizonytalanítva el a jogos tulajdonosokat, örökösöket.

Gróf Teleki Mihály a kolozsvári sétatéren a nyolcvanas években
Fotó: gróf Mikes Borbála magángyűjteménye

A filmet – amely 51 perc 25 másodperc hosszúságú, és tizedik része Major Anita és Margittai Gábor az erdélyi kastélyok körül zajló főnemesi restitúciós harcokat földolgozó dokumentumfilm-folyamának – a dramaturgiai koncepció szerint az elsikkasztott történelem és a perspektívakereső jelen idő kézenfekvő dialektikájára építették. Nem csupán szenvedéstörténeteket feltárva, de a remény, az újrakezdés lehetőségeit is felvillantva. Céljuk korban és összetételben minél szélesebb társadalmi rétegek megszólítása ismeretterjesztő és oknyomozó-feltáró szándékkal. Megkezdték a film fesztiválos szerepeltetését is.

A film létrejöttét támogatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, mindkét alkotó a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti ösztöndíjprogramjának az ösztöndíjasa.

Aranyszőnyeg: Major Anita és Margittai Gábor filmje. Rendezte: Major Anita. Gyártó: Külső Magyarok Kft.

Premier: Hír Tv, május 2., 23.05, Vetítő. Ismétlés május 3-án 13.05-kor

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=hT4sDJzEyPo[/embed]