Mint arról korábban hírt adtunk, Esterházy János születésének 120. évfordulóján az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont a Pázmaneum Társulással és a felvidéki Mária/Mirjam Rádióval közösen Esterházy-emlékévet hirdetett. Az emlékév célja, hogy a 2019-ben Krakkóban megkezdődött és jelenleg is folyamatban lévő boldoggá avatási eljárást a most megnyíló emlékév eseményeivel és imáival lelkiekben is támogassák és erősítsék a résztvevők. A szervezők ehhez kérik az egyházi és világi közösségek és intézmények, civil szervezetek és egyéb társulások csatlakozását. Az Esterházy-emlékévhez saját, Isten szolgája, Esterházy János életét, mártíriumát felidéző események megrendezésével, vagy az emlékévet meghirdetők által szervezett és ajánlott programok átvételével lehet csatlakozni. Az évforduló alkalmából mind a négy visegrádi országban tartanak szentmiséket, és koszorúzással egybekötött megemlékezéseket a magyar–lengyel származású, mártír politikus tiszteletére.
Gróf Esterházy János a XX. század minden bizonnyal egyik legjelentősebb magyar vértanú államférfija. Életpályája és lelki hagyatéka legalább öt nép történelmét érinti, ezek a magyarok, a szlovákok, a lengyelek, a csehek és a zsidók. Fiatalon már a Népszövetségi Liga kisebbségi konferenciáján szónokolt kifogástalan francia nyelven, ugyanakkor a Szlovákiában élő magyarság politikai vezetőjeként a legeldugottabb helyeken is felkereste a rábízottakat. Tényleges tagja volt a prágai és a pozsonyi parlamentnek, jelképesen pedig a budapestinek is. Hamis vádakkal négy országban tartóztatták le és börtönözték be. Ő volt az, aki a pozsonyi parlamentben 1942-ben egyedüliként nem szavazta meg a zsidótörvényt, akit a nyilas hatalom és a Gestapo egyszerre üldözött, akit elhurcolt, majd a Gulagra küldött az NKVD, akit szülőföldjén távollétében halálra, majd kegyelemből életfogytiglani börtönre ítéltek, és aki tizenkét éven át Csehszlovákiában, súlyos betegen, népéért és ellenségeiért egyaránt imádkozva járta börtönkálváriáját. Minderre Krisztus követéséből, a keresztény és az egyetemes emberi értékekkel való teljes azonosulásból és mély hitéből tudott erőt meríteni Molnár Imre történész szerint.
