QR-kóddal és párbeszéddel teszik vonzóvá az irodalmat

Április a tankönyvrendelés időszaka az iskolákban, a választást segítheti, hogy új kiadványokkal bővült a 2021. évi állami tankönyvjegyzék: a Magyar Katolikus Püspöki Kar megbízásából elkészült a Szent Imre-tankönyvcsalád irodalomból és történelemből. Az akkreditált 9–10. évfolyamos katolikus tankönyveket a hozzájuk tartozó szöveggyűjteményekkel együtt egyházi és világi fenntartású gimnáziumoknak, szakgimnáziumoknak és technikumoknak ajánlja S. Pásztor Judit, az irodalomtankönyvek főszerkesztője.

Sályiné Pásztor Judit. 20210408 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

– Az elkövetkező napokban választhatják ki az intézmények, miből tanuljanak majd a diákjaik a következő iskolai évben. Miért volt szükség egy új tankönyvcsaládra?

– Minden nagy művészet az élet, a lét nagy kérdéseire keresi a választ, a dolgok rejtett értelmét, az örök érvényűt, a láthatatlan valóságot kutatja, sajátos módon az Isten országát keresi, így az Istenhez való eljutást szolgálja. Ezért az irodalmi művek és szerzők tárgyalásakor fontos szempont volt, hogy mit emelünk ki egy életműből, milyen arcát mutatjuk meg egy-egy alkotónak.

Keresztény szemléletű, ingyenes tankönyveink értéket és minőséget közvetítenek, ezért bízom benne, hogy az egyházi iskolákon kívül más intézmények szaktanárai is örömmel használják majd a Szent István Társulat gondozásában megjelent kiadványokat.

A 9–10. évfolyamos tankönyvek egyes fejezeteibe a Katolikus Pedagógiai Intézet oldalán bele is lehet olvasni. Tankönyvsorozatunk megfelel a 2020-as Nemzeti alaptanterv követelményeinek, illetve a magyar nyelv és irodalom tantárgy kerettantervi előírásai­nak. A tartalom a szerzőgárdát dicséri: szinte mindnyájan tudományos fokozattal rendelkeznek, miközben zömmel középiskolai tanárok, neves lektoraink pedig az adott korszak kutatói is egyben. Közreműködésükkel szeptemberre elkészülnek a 11–12. évfolyamos irodalomtankönyvek is a hozzájuk tartozó szöveg- és feladatgyűjteményekkel.

– Az irodalom közös kulturális kincsünk. Hogyan lehet gondoskodni ennek átörökítéséről, ha a könyv egyre inkább akadály a fiatal nemzedék körében?

– A kerettanterv a kiemelt célok között kezeli az olvasóvá nevelést – mindannyian érzékeljük, hogy tenni kell valamit ezen a területen. Tapasztaljuk és a kutatások is azt mutatják, hogy kamaszkorban az olvasási kedv alábbhagy, a 12-13 év körüli fiúk jó esetben a szakkönyvek felé fordulnak, de legkevésbé a szépirodalom felé. A 10. évfolyam a mélypont, ott még sok olvasót veszítünk, reméljük, csak átmenetileg. Tankönyvsorozatunk alapkoncepciója az irodalom ön- és világmegértésünkben játszott szerepének felismertetése, ezáltal pedig az olvasás megszerettetése. Erre irányítja rá a figyelmet már a borító is. A fejezetek nyitóképe írásjelek – véset, papirusz és sztélé, majd a kronológiában előre haladva kézirat, gépirat – megjelenítésével érzékelteti, mit is jelentett korszakonként az írás és az olvasás. Meggyőződésem, hogy az információ korában szorosra kell fogni a tananyagot, ugyanakkor több lehetőséget kell biztosítani a diákok véleményalkotásának, az érvelés és a kommunikáció fejlesztésének, az egyéni és csoportos munkáknak.

Az irodalomkönyvekben sem akartuk túlbeszélni a témát, fontos azonban, hogy a szépirodalmi szöveg jelen legyen az órákon, hogy ne mondhassa a diák: nem volt meg a könyvtárban, ezért nem fértem hozzá az olvasmányhoz.

A tankönyv egyik újdonsága, hogy a leckékben szereplő QR-kódok a teljes mű elolvasására és az okoseszközök használatára bátorítják a diákokat. Okostelefonja mindenkinek van, így az olvasmány elérése nem okozhat gondot.

S. Pásztor Judit: Keresztény szemléletű, ingyenes kiadványaink értéket és minőséget közvetítenek Fotó: Bach Máté

– Ezek után szükség van még szöveggyűjteményre?

– A tankönyv szerves része, elmaradhatatlan kiegészítője a közel négyszáz oldalas szöveg- és feladatgyűjtemény, amely elsősorban a szemelvényekhez kapcsolódó szövegértést gyakoroltatja kérdések formájában. A szövegválogatás fontos szempontja volt, hogy a leckékhez tartozó klasszikus művekhez a lehető legtöbb esetben kapcsolódjék párbeszédszöveg a XX. század második felének irodalmából vagy a kortárs magyar irodalomból.

Így kaphatott helyet például a Hősök és archetípusok a populáris kultúrában című fejezet a mítoszok tárgyalásakor vagy jelenhet meg ajánlott, kísérő olvasmányként Fekete István regénye, A koppányi aga testamentuma a XV–XVI. századi magyar irodalom feldolgozásában.

Ezek a párbeszédszövegek dialógusra hívnak: alkalmat adnak műfajok, motívumok, hatástörténeti vagy jelentésbeli szövegpárhuzamok összehasonlítására, miközben négy tanéven keresztül közvetítik az 1945 utáni és a kortárs magyar irodalom alkotásait, amelyek megismerésére a 12. osztályos tananyag végére érve, az érettségi előtt többnyire már alig van alkalom.

A katolikus egyház új irodalmi tankönyvcsaládja Forrás: katped.hu

– Az információáradatban könnyen elkalandozik a figyelem. A tankönyvek esetében milyen innovációra van lehetőség?

– A közelmúlt irodalomtörténeti kutatásaiból és irodalomelméleti kérdésirányaiból is ihletet merítő tankönyvi leckék a lényegi mondanivaló, illetve az új fogalmak tipográfiai kiemelésével segítik az értő tanulást. A tankönyvi képanyag, amely a különböző képzőművészeti és építészeti műalkotások reprodukciói mellett infografikákat és rendszerező, figyelemfelkeltő vagy tanulást segítő vizuális elemeket is tartalmaz, szintén jól szolgálja az ismeretek megértését és elmélyítését. A leckéket szóbeli és írásbeli szövegalkotási feladatok zárják, amelyek szintén fejlesztik a lényegkiemelést, a rendszerezést, ösztönzik a filológiai kutatómunkát, az olvasmányokkal folytatott dialógust, a kreatív írást, a műalkotás művészi tolmácsolásának meghallgatását, egyes kapcsolódó filmrészletek vagy rögzített színházi előadások megtekintését. A leckék végén szereplő Kitekintés modul a művek, műfajok és motívumok hatástörténeti vagy intertextuális szövegpárhuzamaira, míg az Érdekesség modul a tágabb kulturális vonatkozásokra mutat rá.

Ezen a ponton egy kis vita is kialakult közöttünk: az egyik szerző úgy vélte, nem kifejezetten irodalomkönyvbe való érdekesség, hogy mondjuk Berzsenyi Dániel csigát tenyésztett, míg a másik szerző amellett kardoskodott, hogy a gyerekek képzelőerejét talán jobban megragadja egy-egy életvitelbeli különlegesség.

Minden eszközt megragadtunk, ami fölkeltheti az érdeklődést a kultúra iránt.

Az irodalomtankönyveket itt olvashatják el.

A történelemtankönyveket itt lehet elolvasni.