– Ahogy a trianoni békediktátum sem egy sikertörténet, úgy az Operettszínház Trianon-pályázata sem bizonyult annak – árulta el Kiss-B. Atilla, a teátrum főigazgatója, aki elmondta: kétfordulósra tervezték, ám a másodikat követően nem biztattak senkit a folytatásra, mivel rövid lett volna a hátralévő idő. – Túlzott optimizmus vezérelt, hogy meg fog születni a mű a kiírás szerint, február 15-ig – magyarázta a főigazgató, hozzáfűzve: Dolhai Attila nem hagyta abba a megkezdett munkát, s Cári Tibor erdélyi zeneszerzővel (a Ruben Brandt, a gyűjtő komponistájával) folytatták az alkotást, igaz, először nagyszínpadban gondolkodtak, majd elkészítették a kamaraváltozatot, amíg végül belekényszerültek az otthoni megvalósításba.

Hatvan éve robbantották fel a magyar összetartozás teátrumát
1965. április 23-án dőlt le a budapesti Nemzeti Színház utolsó falszakasza.